Infostart.hu
eur:
387.38
usd:
331.72
bux:
117385.41
2026. január 12. hétfő Ernő
Képviselők az új összetételű Európai Parlament alakuló ülésén Strasbourgban 2019. július 2-án.
Nyitókép: Képviselők az új összetételű Európai Parlament alakuló ülésén Strasbourgban 2019. július 2-án. MTI/AP

Következik az EU-meccs "második félideje"

Csütörtökön rendkívüli ülést tart az Európai Parlament, az uniós törvényhozó testületnek még rá kell bólintania mindarra, amiben az Európai Tanács kedd hajnalra nagy nehezen megállapodott. A helyzet nem egyszerű, az ötpárti nyilatkozat tervezete már napvilágot látott.

Miután számos európai vezető kiünnepelte magát a hosszú hétvégi EU-csúcs maratoni, 89 órán át zajló tárgyalásai után - amely során a tagállami vezetőkből álló Európai Tanácsban elfogadták az EU 2021-2027-es keretköltségvetését és a járványhelyzet miatt szükségessé vált 750 milliárd eurós helyreállítási csomagot - kijózanító nap következhet csütörtökön az Európai Parlamentben (EP).

Az EP ugyanis a csúcs eredményeire reagálva ötpárti állásfoglalást fogalmazott meg, amelyben a politikusok a többi között

helytelenítik a jogállamisági mechanizmus akadályozását,

amely épp azt hivatott volna az EP szándéka szerint meggátolni, hogy a tagállamok jogállami kontroll nélkül működjenek, és költsék például a közös kassza pénzét is; az EP épp azt igyekszik elérni, hogy a kifizetéseket kössék a jogállami működéshez, az alapvető jogok tiszteletben tartásához. Ismert, más egyebek mellett ez az a pont, amely magyar kérésre változott az EU-csúcson véglegesített szövegből.

Az EP ötpárti dokumentumát, amely tehát ezzel szembemegy, csütörtökön asztalra teszik Strasbourgban, és szavazhatnak is róla. A fogalmazók arra hivatkoznak, hogy maga az Európai Bizottság - az EU kvázi kormánya - szorgalmazta a jogállamisági mechanizmus lefektetését a jogállami mulasztásokat vétő tagállamok pénzügyi szankcionálására. A pénzbüntetésről szóló döntést csak a tagállamok nagy többsége akadályozhatná meg, ehhez az EP látszólag erősen ragaszkodik.

A dokumentum arról is szól, hogy

hiába sikerült tető alá hozni a keretköltségvetést a januárban induló 7 éves időszakra, azt az EP nem fogja jóváhagyni,

ugyanis például a költségvetési keretösszeg jóval alacsonyabb annál, mint amit az EP előzőleg jóváhagyott. Kifogásolják továbbá a k+f, az egészségügyi, a zöld és a migrációs keret csökkentését - erről David Sassoli, az Európai Parlament elnöke külön sajtótájékoztatón is beszélt.

Márpedig az Európai Parlament jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy a költségvetés végrehajtásáról szóló jogszabályokat elkezdhessék kidolgozni.

A helyzet már csak azért is éles, mivel az EP nem módosíthatja a költségvetést, csak jóváhagyhatja vagy elutasíthatja azt. Erre hívta fel a figyelmet az InfoRádió Aréna című műsorában Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációjának vezetője is.

"Van lehetősége az Európai Parlamentnek, hogy azt mondja: nem. És akkor minden kezdődik elölről, új bizottsági javaslat, új egyetértés kialakítása a tanácsban, és újra szavaz az Európai Parlament."

Szerinte lesznek komoly kifogások, de úgy véli, nem kérdés, hogy az Európai Parlament "kellő többséggel igent fog mondani" a nehezen összeállt megegyezésre.

A csütörtöki rendkívüli EP-ülésen tehát csak egy "véleménydokumentumot" fogadnak el, a kodifikáció ezt követően augusztus közepéig-végéig tart,

a megalkotott törvényekről fog újra szavazni az Európai Parlament szeptemberben.

A helyzetet némileg tovább bonyolítja, hogy a keretköltségvetéssel párhuzamosan új befizetési rend is életbe lépne, amit mind a 27 "maradó" tagállamnak a nemzeti parlamentben törvénybe kell iktatnia ahhoz, hogy januártól az egész rendszer működni tudjon. Deutsch Tamás szerint ennek sem fognak a tagállamok keresztbe feküdni.

A csütörtöki szavazás kétkörös lesz az Európai Parlamentben, ha a kialakult álláspontot dobják vissza az Európai Tanács asztalára, ez nem indukál újabb EU-csúcsot a közeljövőben, de miniszterelnöki értekezletre a jogállamisági mechanizmus ügyében várhatóan szükség lesz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Trump újra nekiment a Fednek, miközben egyre feszültebb a helyzet Iránban - Mi történik a piacokon?

Trump újra nekiment a Fednek, miközben egyre feszültebb a helyzet Iránban - Mi történik a piacokon?

Az elmúlt héten a geopolitikai hírekre figyeltek a befektetők, és úgy tűnik, hogy ez ezen a héten sem lesz másképp, hiszen a hetek óta tartó iráni tüntetések miatt Donald Trump állítólag katonai beavatkozást fontolgat az országban. Eközben az tőzsdékre nyomást helyez, hogy az amerikai jegybank elnöke ellen büntetjogi vizsgálat indult, amit Jerome Powell Donald Trump nyomásgyakorlásának és megfélemlítésének nevezett. Az ázsiai piacok eközben kis emelkedést mutattak, Európában pedig csak oldalaztak a tőzsdék, az USA-ban viszont érdemi hangulatromlás figyelhető meg, eközben nagyon komoly ralit láthatunk a nemesfémeknél: az arany és az ezüst is új csúcsra száguldott. Itthon mérsékelt elmozdulásokkal telt a nap.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×