Még a brüsszeli EU-csúcs kedd reggeli eredményes befejezése előtt volt az InfoRádió Aréna című műsorának vendége Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, de az eredménytől független megállapításokat tett az unió "kettős válságával" kapcsolatban.

"Egyrészt a koronavírus-járvány hatásai kiterjednek a gazdaságokra, recesszió alakult ki, ezzel párhuzamosan pedig

bizalomvesztés is felmerült az Európai Unió intézményeivel szemben.

A másik válság egy régi történet, a déli, mediterrán országokra vonatkozik, tehát Olaszországra, Spanyolországra, Görögországra, de egy kicsit még Franciaország is ide tartozik; ezek az országok nem végezték el a strukturális reformokat, és a társadalom körében igen erős is a reformokkal szembeni ellenállás is" - vázolta Kiss J. László.

A mostani EU-csúcs egyébként jó alkalom volt arra, hogy az utóbbi válságot is valamilyen módon kezeljék.

Geopolitikai problémák

Azt is megjegyezte, hogy az EU – és benne Németország is – jelenleg problematikus viszonyt ápol az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Kínával is, "itt a problémakatalógus nagyon széles".

"Benne van a kínai piac iránti hallatlan érdekeltség, de az emberi jogi vonatkozás árnyékában, a revizionista Oroszország, amely dezinformációs háborút folytat, és ott van

az Egyesült Államok, amely a világpolitikai felelősségvállalásból kivonul,

miközben a NATO-ban Németországgal jelentős érdekellentétei vannak" - ecsetelte a szakértő. Vagyis a geopolitikai környezet megkívánná, hogy az EU egységes legyen.

Az EU széttöredezettségét szerinte a csúcs előtt már látszó törésvonalak, pólusok is mutatták:

• a francia-német kezdeményezés
• a V4 (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia)
• a fukar négyek-ötök (Ausztria, Svédország, Dánia, Hollandia plusz Finnország) pólusai.

"Nincs egység, ott a veszély, hogy erodál, felbomlik az Európai Unió. Ebben a helyzetben egy

olyan gyógyszert találtak ki, amely lényegében az integrációt a közös eladósodás útján kívánja megmenteni,

egy új finanszírozási konstrukcióval" - fogalmazott Kiss J. László.

Az EU egyben maradása és cselekvőképessége a globális felelősségvállalás tekintetében is fontos, no meg persze azért, hogy milyen képet ad magáról az unió egy olyan helyzetben, amikor hitelt felvéve eladósítja magát, miközben ilyen konfliktusok terhelik - mondta még.

Németország az EU tanácselnöke - mit jelent ez?

A német Európa-politikára külön kitérve Kiss J. László elmondta, abban - Angela Merkel utolsó kancellári évére fordulva - jelentős fordulat állt be.

"A német Európa-politika kulturálisan lényegileg északi országokhoz köthető, vagyis nullás költségvetése van, annyit adunk ki, amennyi befolyik. További elv, hogy a valutaközösségből nem csinálunk adósságközösséget (betartjuk a maastrichti szerződés szabályait – a német alkotmányban van adósságfék), és a német gondolkodásban számos olyan elem van, ami a fiskális fegyelemre irányul. Ezzel meglehetősen jelentős politikai stabilitás is jár, ennek van ott kultúrája; minden állam a maga adósságáért feleljen" – mondta a szakértő.

Ezzel együtt Angela Merkelnek mint minden Európa-politikusnak lehet egy olyan törekvése, hogy valami nagyot tegyen, így ment bele egy hirtelen fordulattal a közös adósságvállalásba, holott ez a gondolkodás korábban ki volt zárva Németországban. A kancellár egyébként valószínűleg úgy akar bevonulni a történelemkönyvekbe, mint aki képes volt a nagy fordulatokra" - fejtegette Kiss J. László.

A teljes interjút alább meghallgathatja.