Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Nyitókép: Pixabay

Nem optimisták a repülőterek

A Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) európai divíziója szerint a korábban vártnál egy évvel később, csak 2024-ben állhat vissza a 2019-es szintre az utasforgalom az európai repülőtereken.

A szervezet közleményében azt írta, júniusban a vártnál jóval kevesebb, 16,8 millió utast kezeltek az európai légikikötőkben, ez a tavalyi szinthez képest 93 százalékos csökkenés. Bár június elején még 267 ezer, a hónap végére pedig már 757 ezer utast regisztráltak naponta, ez még mindig elenyésző az egy évvel korábbi 8 milliós napi átlagos forgalomhoz képest.

Az ACI felhívta a figyelmet arra, hogy az előző hónaphoz képest marginális, 5 százalékos javulás figyelhető meg, és a júliusi előzetes adatokból az látszik, hogy

a forgalom a tervezett 30 helyett alig 20 százalékos mértékben áll majd helyre.

Emiatt az ACI módosította a májusban kiadott előrejelzését: most azzal számolnak, hogy 2023 helyett csak 2024-ben érik el a 2019-es utasforgalmi szintet, az európai repülőterek forgalma éves szinten 64 százalékkal csökken, és 32,4 milliárd euró bevételkieséssel kell számolniuk a légikikötőknek, 67 százalékkal kevesebbre, mint egy évvel korábban.

Olivier Jankovec, az ACI Europe vezetője az uniós tagállamok utazási korlátozásait tette felelőssé a lassabb növekedésért. Állítása szerint még a nyári csúcsidőszakban is érezteti hatását, hogy

a nemzetállamok nem hangolták össze az intézkedéseiket, ez pedig rombolja a légiközlekedésbe vetett bizalmat.

További problémaként említette, hogy alacsony a gépek kihasználtsága, ezért a repülőterek bevételei nem nőnek annyira, mint a kiadásaik, ezért rövid időn belül számos regionális repülőtér anyagi támogatásra szorul, különben az üzemeltető csődbe megy.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×