A koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállításról és a hétéves költségvetésről egyeztettek a hétvégén az uniós állam- és kormányfők, de a tárgyalások igazi eredményt még nem hoztak. A videokonferencia után júliusban személyes találkozón folytatódnak az egyeztetések.
Navracsics Tibor korábbi uniós biztos - az Európa kulturális fővárosa program kormánybiztosa - az InfoRádióban elmondta, jelenleg még annyira távol állnak egymástól a tagállami álláspontok, hogy eredményt várni nem is lehetett.
"Mindenki inkább arra koncentrál jelenleg, hogy júliusban legalább elérjenek valamit. Addigra szükséges is lenne, hogy január 1-jével a következő hétéves pénzügyi keretterv el tudjon indulni" - szögezte le.
A törésvonalak nem csak ott húzódnak, hogy a takarékos négyek (Hollandia, Ausztria, Dánia, Svédország) a többiekkel - így a V4-ekkel - szemben markáns álláspontot képviselnek, a helyzet ugyanis ennél bonyolultabb.
"A törésvonalak több dimenziósak. A legközvetlenebb, legsürgősebb ügy a 750 milliárd eurós csomag, amit az Európai Bizottság jelentett be a koronavírus-járvány által sújtott gazdaságok helyreállítására. Ebből az Európai Bizottság, illetve Franciaország és Németország szándékai szerint 500 milliárd euró támogatásként jutna a tagállamoknak, további 250 milliárd kölcsönként" - ecsetelte Navracsics Tibor. "A takarékos négyek nem értenek egyet azzal, hogy a támogatási arány ilyen magas, azt szeretnék, ha az összeg minél nagyobb része kölcsön lenne, hogy visszakapják."
A déli országok ezzel épp ellentétes állásponton vannak.
Ezen kívül esik a hétéves keretköltségvetés tárgyalása, amely - mint a politikus fogalmazott - egy hosszabb vitát is generált már, hiszen "Nagy-Britannia távozásával az EU költségvetése nominálisan is csökkenne,
kevesebb pénzt lehet újra elosztani.
Erről is folyik egy vita, hogy ezt a helyzetet hogyan kezeljék" - tette hozzá. Azt az álláspontot, hogy az EU költsön kevesebbet, a járvány szinte tarthatatlanná tette, a másik lehetőség, hogy a tagállamoknak többet kelljen befizetniük - de kérdés, mennyivel.
Visszatérve a válságforrásokra: Magyarország jelen állás szerint 6 milliárd euró segélyhez juthatna, miközben például a hazánkhoz hasonló lélekszámú Portugália 12-höz, ami nyilvánvaló feszültséget jelenthet. Magával a válságtervvel kapcsolatban még az azt amúgy kifogásoló V4-eken belül sincs teljes összhang, mert azt Lengyelország üdvözli, Csehország és Magyarország pedig csalódottan fogadta. Abban viszont
közös nevezőre jutott a V4, hogy rossz formula alapján számítják ki azt, kinek mennyi pénz járhatna
- mondta Navracsics Tibor, aki szerint a visegrádiak különösen azt nem tartják igazságosnak, hogy a munkanélküliség ekkora súllyal esik a latba, és emiatt szerintük a déli országok igazságtalanul sok pénzt kapnak, miközben a közép-európai országok viszonylag sikeresen kezelték a maguk munkanélküliségi válságát.
Arról is elmondta a véleményét, hogy dán kezdeményezésre hat tagállam közös, egy esetleges következő járványhelyzetre vonatkozó egészségügyi intézkedési terv összeállítását javasolja a nemzeti intézkedések helyett.
"Az Európai Bizottság nagyon örül ennek, maga is előállt korábban egy hasonló, uniós egészségügyi politika témájú dokumentummal". Itt alapvetően
összehangolt kutatás-fejlesztési tevékenységről van szó, készletgazdálkodásról, közös információs hálózatról.
Navracsics Tibor hozzátette: a dánok biztosra akarnak menni, és egy olyan koalíciót hoztak össze Franciaországgal, Németországgal, Spanyolországgal, Lengyelországgal és Belgiummal, amely az EU minden lényegesebb belső lobbicsoportjának, államcsoportjának a képviselőjét magában foglalja.
