eur:
411.36
usd:
392.46
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Navracsics Tibor, az Európai Bizottság (EB) kultúráért, oktatásért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztosa beszédet mond az EU-karriernap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen című rendezvényen Budapesten, a Ludovika épületében 2015. február 12-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Navracsics Tibor: több dimenziós az Európai Unión belüli törésvonal

A volt uniós biztos szerint csak egy dolog, hogy a válságcsomag ellen ágálnak a "takarékos négyek", de a hétéves költségvetéssel a brexit mentén is haladni kellene már.

A koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállításról és a hétéves költségvetésről egyeztettek a hétvégén az uniós állam- és kormányfők, de a tárgyalások igazi eredményt még nem hoztak. A videokonferencia után júliusban személyes találkozón folytatódnak az egyeztetések.

Navracsics Tibor korábbi uniós biztos - az Európa kulturális fővárosa program kormánybiztosa - az InfoRádióban elmondta, jelenleg még annyira távol állnak egymástól a tagállami álláspontok, hogy eredményt várni nem is lehetett.

"Mindenki inkább arra koncentrál jelenleg, hogy júliusban legalább elérjenek valamit. Addigra szükséges is lenne, hogy január 1-jével a következő hétéves pénzügyi keretterv el tudjon indulni" - szögezte le.

A törésvonalak nem csak ott húzódnak, hogy a takarékos négyek (Hollandia, Ausztria, Dánia, Svédország) a többiekkel - így a V4-ekkel - szemben markáns álláspontot képviselnek, a helyzet ugyanis ennél bonyolultabb.

"A törésvonalak több dimenziósak. A legközvetlenebb, legsürgősebb ügy a 750 milliárd eurós csomag, amit az Európai Bizottság jelentett be a koronavírus-járvány által sújtott gazdaságok helyreállítására. Ebből az Európai Bizottság, illetve Franciaország és Németország szándékai szerint 500 milliárd euró támogatásként jutna a tagállamoknak, további 250 milliárd kölcsönként" - ecsetelte Navracsics Tibor. "A takarékos négyek nem értenek egyet azzal, hogy a támogatási arány ilyen magas, azt szeretnék, ha az összeg minél nagyobb része kölcsön lenne, hogy visszakapják."

A déli országok ezzel épp ellentétes állásponton vannak.

Ezen kívül esik a hétéves keretköltségvetés tárgyalása, amely - mint a politikus fogalmazott - egy hosszabb vitát is generált már, hiszen "Nagy-Britannia távozásával az EU költségvetése nominálisan is csökkenne,

kevesebb pénzt lehet újra elosztani.

Erről is folyik egy vita, hogy ezt a helyzetet hogyan kezeljék" - tette hozzá. Azt az álláspontot, hogy az EU költsön kevesebbet, a járvány szinte tarthatatlanná tette, a másik lehetőség, hogy a tagállamoknak többet kelljen befizetniük - de kérdés, mennyivel.

Visszatérve a válságforrásokra: Magyarország jelen állás szerint 6 milliárd euró segélyhez juthatna, miközben például a hazánkhoz hasonló lélekszámú Portugália 12-höz, ami nyilvánvaló feszültséget jelenthet. Magával a válságtervvel kapcsolatban még az azt amúgy kifogásoló V4-eken belül sincs teljes összhang, mert azt Lengyelország üdvözli, Csehország és Magyarország pedig csalódottan fogadta. Abban viszont

közös nevezőre jutott a V4, hogy rossz formula alapján számítják ki azt, kinek mennyi pénz járhatna

- mondta Navracsics Tibor, aki szerint a visegrádiak különösen azt nem tartják igazságosnak, hogy a munkanélküliség ekkora súllyal esik a latba, és emiatt szerintük a déli országok igazságtalanul sok pénzt kapnak, miközben a közép-európai országok viszonylag sikeresen kezelték a maguk munkanélküliségi válságát.

Arról is elmondta a véleményét, hogy dán kezdeményezésre hat tagállam közös, egy esetleges következő járványhelyzetre vonatkozó egészségügyi intézkedési terv összeállítását javasolja a nemzeti intézkedések helyett.

"Az Európai Bizottság nagyon örül ennek, maga is előállt korábban egy hasonló, uniós egészségügyi politika témájú dokumentummal". Itt alapvetően

összehangolt kutatás-fejlesztési tevékenységről van szó, készletgazdálkodásról, közös információs hálózatról.

Navracsics Tibor hozzátette: a dánok biztosra akarnak menni, és egy olyan koalíciót hoztak össze Franciaországgal, Németországgal, Spanyolországgal, Lengyelországgal és Belgiummal, amely az EU minden lényegesebb belső lobbicsoportjának, államcsoportjának a képviselőjét magában foglalja.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×