Infostart.hu
eur:
365.91
usd:
326.55
bux:
0
2026. október 8. csütörtök Koppány
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2020. május 29-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Ukrajna nem változtat Budapest kedvéért az oktatási törvényen

Kijev nem fog további változtatásokat végrehajtani a 2017-ben elfogadott ukrán oktatási törvényen a Magyarországgal való kompromisszum kedvéért azon túlmenően, hogy már végrehajtotta az Európa Tanács Velencei Bizottságának minden ajánlását - jelentette ki az ukrán külügyminiszter

Dmitro Kuleba egy tévéműsorban emlékeztetett arra, hogy a Velencei Bizottság egyebek mellett javasolta a törvény által előírt új rendszer bevezetésének tekintetében az átmeneti időszak kitolását 2023-ig. A miniszter leszögezte, hogy

a jogszabályban foglalt alapelveket nem hajlandó Kijev megváltoztatni.

Kuleba felhívta a figyelmet arra: Magyarország soha, sem hivatalosan, sem informális tárgyalásokon, sem nyilatkozatokban nem kifogásolta azt, hogy a magyar nemzetiségű ukrán állampolgároknak beszélniük kell az államnyelvet, azaz az ukránt.

Felszólított arra, hogy a kárpátaljai vitás kérdéseket "ne mossák össze" Ukrajnában a szeparatizmusssal, mert teljesen másról van szó, ugyanis - mint rámutatott - a Krím félszigeten és a Donyec-medencében Oroszország hajtott végre agressziót Ukrajnával szemben.

A miniszter hangsúlyozta: az ukrán fél a Magyarországgal fenntartott kapcsolatainak normalizálására törekszik, arra, hogy utóbbi feloldja a NATO és Ukrajna közötti kapcsolattartás blokkolását.

A magyar-ukrán viszony a 2017-ben elfogadott ukrán oktatási törvény, különösen az abban lévő nyelvi cikkely miatt romlott meg. Magyarország és a kárpátaljai magyar szervezetek elsősorban azt kifogásolják, hogy a jogszabály, valamint az ahhoz kapcsolódóan azóta szintén elfogadott, a középfokú oktatásról szóló törvény a nemzetiségi iskolákban az ötödik osztálytól elrendeli a fokozatos áttérést egyre több tanórában az ukrán nyelvű oktatásra, ami szerintük sérti a kisebbségek már megszerzett jogait.

Budapest az oktatási törvény elfogadása óta blokkolja az Ukrajna-NATO Bizottság nagykövetinél magasabb szintű tanácskozásait.

Kuleba május 29-én Budapesten tárgyalt magyar kollégájával, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, akivel a vitás kérdések mellett az együttműködés lehetőségeit is áttekintették. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május 20-án, beiktatásának egyéves évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy kész találkozni Orbán Viktor miniszterelnökkel, és szeretne egy memorandumot aláírni vele a két ország közötti vitás kérdések rendezéséről.

Címlapról ajánljuk
Kelet-ukrajnai orosz ajkúak népesítik be most Kárpátalját – Brenzovics László az Arénában

Kelet-ukrajnai orosz ajkúak népesítik be most Kárpátalját – Brenzovics László az Arénában

Az orosz-ukrán háború óta megfeleződött a kárpátaljai magyar lélekszám, az ország keleti feléből pedig olyan sok, jellemzően orosz ajkú, városi ukrán költözött be erre a vidékre, hogy alapvetően megváltozott a térség etnikai és nyelvi összetétele – erről számolt be az InfoRádió Aréna című műsorában Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. Háborús magyar halott- és sebesültszámokkal is szolgált. A háború szerinte eszkalálódik, az ország nehéz tél elé néz.
inforadio
ARÉNA
2026.10.08. csütörtök, 18:00
Halász Bence
Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes, világbajnoki bronzérmes kalapácsvető
Megremegett az OTP-sztori: 3 jel döntheti el a folytatást

Megremegett az OTP-sztori: 3 jel döntheti el a folytatást

Áron és Viktor az Invest új adásában nem mehetett el az OTP nagy esése mellett, ahol a 40 ezer forintos szint körül dőlhet el, hogy csak egészséges korrekciót látunk, vagy valami csúnyább kezdődik. A globális piacon közben továbbra is az a furcsa helyzet, hogy az amerikai indexeket néhány techóriás tartja életben, miközben a magas kötvényhozamok minden részvénybefektető asztalára odatesznek egy kellemetlen kérdőjelet. Nagyobb blokkot kap a védelmi ipar is: a Rheinmetall példáján keresztül szóba kerül, hogyan lett a háborús újrafegyverkezés egyik sztárpapírjából hirtelen sokkal bizonytalanabb történet, és miért nem biztos, hogy a klasszikus hadiipari óriások lesznek az új korszak legnagyobb nyertesei. Franciaország felől sem éppen nyugodt hírek érkeznek: a magas állampapírhozamok, a politikai feszültségek és a gazdasági lassulás egyszerre nyomják a francia bankokat, amelyek közül több már kifejezetten olcsónak tűnik – persze nem véletlenül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×