Infostart.hu
eur:
362.64
usd:
310.76
bux:
150951.21
2026. augusztus 24. hétfő Bertalan
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2020. május 29-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Ukrajna nem változtat Budapest kedvéért az oktatási törvényen

Kijev nem fog további változtatásokat végrehajtani a 2017-ben elfogadott ukrán oktatási törvényen a Magyarországgal való kompromisszum kedvéért azon túlmenően, hogy már végrehajtotta az Európa Tanács Velencei Bizottságának minden ajánlását - jelentette ki az ukrán külügyminiszter

Dmitro Kuleba egy tévéműsorban emlékeztetett arra, hogy a Velencei Bizottság egyebek mellett javasolta a törvény által előírt új rendszer bevezetésének tekintetében az átmeneti időszak kitolását 2023-ig. A miniszter leszögezte, hogy

a jogszabályban foglalt alapelveket nem hajlandó Kijev megváltoztatni.

Kuleba felhívta a figyelmet arra: Magyarország soha, sem hivatalosan, sem informális tárgyalásokon, sem nyilatkozatokban nem kifogásolta azt, hogy a magyar nemzetiségű ukrán állampolgároknak beszélniük kell az államnyelvet, azaz az ukránt.

Felszólított arra, hogy a kárpátaljai vitás kérdéseket "ne mossák össze" Ukrajnában a szeparatizmusssal, mert teljesen másról van szó, ugyanis - mint rámutatott - a Krím félszigeten és a Donyec-medencében Oroszország hajtott végre agressziót Ukrajnával szemben.

A miniszter hangsúlyozta: az ukrán fél a Magyarországgal fenntartott kapcsolatainak normalizálására törekszik, arra, hogy utóbbi feloldja a NATO és Ukrajna közötti kapcsolattartás blokkolását.

A magyar-ukrán viszony a 2017-ben elfogadott ukrán oktatási törvény, különösen az abban lévő nyelvi cikkely miatt romlott meg. Magyarország és a kárpátaljai magyar szervezetek elsősorban azt kifogásolják, hogy a jogszabály, valamint az ahhoz kapcsolódóan azóta szintén elfogadott, a középfokú oktatásról szóló törvény a nemzetiségi iskolákban az ötödik osztálytól elrendeli a fokozatos áttérést egyre több tanórában az ukrán nyelvű oktatásra, ami szerintük sérti a kisebbségek már megszerzett jogait.

Budapest az oktatási törvény elfogadása óta blokkolja az Ukrajna-NATO Bizottság nagykövetinél magasabb szintű tanácskozásait.

Kuleba május 29-én Budapesten tárgyalt magyar kollégájával, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, akivel a vitás kérdések mellett az együttműködés lehetőségeit is áttekintették. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május 20-án, beiktatásának egyéves évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy kész találkozni Orbán Viktor miniszterelnökkel, és szeretne egy memorandumot aláírni vele a két ország közötti vitás kérdések rendezéséről.

Címlapról ajánljuk
Ruszin-Szendi Romulusz: „az esze és a szíve is a helyén volt” – kiderült, hogyan történt a szolnoki Gripen-baleset

Ruszin-Szendi Romulusz: „az esze és a szíve is a helyén volt” – kiderült, hogyan történt a szolnoki Gripen-baleset

új lead: A honvédelmi miniszter Sándor Zsolt vezérezredessel és Bali Tamás dandártábornokkal számolt be a szolnoki katonai repülőtéren történt balesetről. A géppár tagjai egy-egy elleni légi harcot gyakoroltak, amikor váratlan hiba következett be. Műszerezettség nélkül maradt a vezérgép, a két pilóta közösen próbált eljutni Szolnokra. Svédországból is jönnek majd szakértők a baleset körülményeinek kivizsgálására.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
a Károli Gáspárt Református Egyetem adjunktusa
Amerika és Kína úgy szennyezi a légkört, mintha nem lenne holnap

Amerika és Kína úgy szennyezi a légkört, mintha nem lenne holnap

Idén július 30-ára esett a túlfogyasztás világnapja, amely soha nem volt még ilyen nagymértékű. A túllépést főleg a fosszilis energiahordozók használata okozza: jelenleg a karbonlábnyom – amely elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátásból adódik – teszi ki az emberiség ökológiai lábnyomának 61%-át, nem mellesleg a karbonemisszió az egyre gyakoribb és extrémebb időjárási szélsőségeket hozó klímaváltozásnak is a fő oka. Közel egy évtizeddel a Párizsi Klímaegyezmény után tovább nő a világ üvegházgáz-kibocsátása; a legnagyobb kibocsátó ma már messze Kína, de összetettben egyelőre nincs veszélyben az Egyesült Államok tetemes előnye.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×