eur:
411.11
usd:
392.25
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2020. május 29-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Ukrajna nem változtat Budapest kedvéért az oktatási törvényen

Kijev nem fog további változtatásokat végrehajtani a 2017-ben elfogadott ukrán oktatási törvényen a Magyarországgal való kompromisszum kedvéért azon túlmenően, hogy már végrehajtotta az Európa Tanács Velencei Bizottságának minden ajánlását - jelentette ki az ukrán külügyminiszter

Dmitro Kuleba egy tévéműsorban emlékeztetett arra, hogy a Velencei Bizottság egyebek mellett javasolta a törvény által előírt új rendszer bevezetésének tekintetében az átmeneti időszak kitolását 2023-ig. A miniszter leszögezte, hogy

a jogszabályban foglalt alapelveket nem hajlandó Kijev megváltoztatni.

Kuleba felhívta a figyelmet arra: Magyarország soha, sem hivatalosan, sem informális tárgyalásokon, sem nyilatkozatokban nem kifogásolta azt, hogy a magyar nemzetiségű ukrán állampolgároknak beszélniük kell az államnyelvet, azaz az ukránt.

Felszólított arra, hogy a kárpátaljai vitás kérdéseket "ne mossák össze" Ukrajnában a szeparatizmusssal, mert teljesen másról van szó, ugyanis - mint rámutatott - a Krím félszigeten és a Donyec-medencében Oroszország hajtott végre agressziót Ukrajnával szemben.

A miniszter hangsúlyozta: az ukrán fél a Magyarországgal fenntartott kapcsolatainak normalizálására törekszik, arra, hogy utóbbi feloldja a NATO és Ukrajna közötti kapcsolattartás blokkolását.

A magyar-ukrán viszony a 2017-ben elfogadott ukrán oktatási törvény, különösen az abban lévő nyelvi cikkely miatt romlott meg. Magyarország és a kárpátaljai magyar szervezetek elsősorban azt kifogásolják, hogy a jogszabály, valamint az ahhoz kapcsolódóan azóta szintén elfogadott, a középfokú oktatásról szóló törvény a nemzetiségi iskolákban az ötödik osztálytól elrendeli a fokozatos áttérést egyre több tanórában az ukrán nyelvű oktatásra, ami szerintük sérti a kisebbségek már megszerzett jogait.

Budapest az oktatási törvény elfogadása óta blokkolja az Ukrajna-NATO Bizottság nagykövetinél magasabb szintű tanácskozásait.

Kuleba május 29-én Budapesten tárgyalt magyar kollégájával, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, akivel a vitás kérdések mellett az együttműködés lehetőségeit is áttekintették. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május 20-án, beiktatásának egyéves évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy kész találkozni Orbán Viktor miniszterelnökkel, és szeretne egy memorandumot aláírni vele a két ország közötti vitás kérdések rendezéséről.

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ezúttal a Gazprombankot és további 50 kisebb-nagyobb orosz pénzintézetet célozva meg. A lépés célja, hogy tovább korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását. Az intézkedések a Biden-adminisztráció utolsó hónapjában történnek, és jelentős hatással lehetnek az orosz költségvetésre, de a magyar gazdaság szempontjából is izgalmas a helyzet, mivel Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, amelyet a Gazprom szállít, a szankció alá kerülő Gazprombank kezeli az energiacég pénzügyeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×