eur:
411.11
usd:
392.25
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Vlagyimir Putyin orosz elnök éves beszédét mondja a parlament két háza előtt a moszkvai Manyézs Központi Kiállítási Csarnokban 2020. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Újabb zöld lámpát kapott Vlagyimir Putyin újraválaszthatósága

Jogszerűnek ismerte el az orosz alkotmánybíróság hétfőn az ország alaptörvényének módosításáról rendelkező jogszabályt, amely egyebek között lehetővé teszi, hogy Vlagyimir Putyin újból elindulhasson az elnökválasztáson.

Putyin a jelenleg érvényes alkotmány korlátozó rendelkezése értelmében nem jelöltethetné magát a 2024-ben esedékes elnökválasztáson. Az eddigi periódusokat lenullázó új szabályozás értelmében a hivatalban lévő államfő még két, egyenként hatéves ciklus erejéig lehet Oroszország elnöke.

Vlagyimir Putyin immár 20 éve áll Oroszország élén. 2000 és 2008 között elnöki minőségben - akkor az államfői mandátum csak négy évig tartott -, majd 2012-ben miniszterelnökként, mert az orosz alkotmány megtiltotta, hogy valaki két egymást követő ciklus után egy harmadikra is megválasztható legyen. 2008 és 2012 között Oroszország elnöke Dmitrij Medvegyev volt, majd ismét Putyin került az államfői hivatalba, amelynek mandátumát időközben hat évre meghosszabbították. A 2018-ben megtartott választás megerősítette ebben a tisztségben.

Valentyina Tyereskova kormánypárti képviselő, a világ első női űrhajósa javasolta kedden a parlamentben az 1993-ban elfogadott alaptörvény olyan értelmű újabb módosítását, hogy Putyin elnökségeinek számát ismét "nulláról" lehetne indítani. Az Egységes Oroszország párt frakciójának vezetői még aznap támogatásukról biztosították Tyereskova javaslatát.

Ugyancsak aznap Putyin a parlament alsóházában elhangzott beszédében azt mondta, lehetségesnek tart egy olyan alkotmánymódosítást, amely lehetővé tenné számára, hogy újraindulhasson az államfői tisztségért, ha ez ellen nem lenne ellenvetése az alkotmánybíróságnak. Felidézte Franklin D. Roosevelt esetét, aki négyszer töltötte be az amerikai elnök tisztségét az országa számára nehéz időkben, s úgy fogalmazott, ez mutatja, hogy alkalomadtán az ilyen korlátozások feleslegesek.

Miután a szövetségi törvényhozás mindkét háza és a regionális parlamentek is megerősítették, Putyin szombaton aláírta az alkotmánymódosításról rendelkező törvényt, és azt normakontrollra továbbküldte az alkotmánybíróságnak. A változtatások ügyében április 22-én országos szavazást fognak tartani. A Kreml közölte, hogy a dátumon egyelőre a koronavírus terjedése ellenére sem fognak változtatni.

Az orosz alkotmánybíróság hétfőn jogszerűnek ítélte az alaptörvény által egyébként nem előírt összoroszországi szavazást, és úgy foglalt állást, hogy az istenhitre való hivatkozás nem jelent egyet az állam világi jellegéről való lemondással.

A Putyin által január 15-én előterjesztett, eredetileg alaptörvény-módosítási csomag az orosz alkotmánynak a nemzetközi joggal szembeni prioritásának meghirdetése mellett konkrét állami szociális kötelezettségvállalási elemeket, valamint a hatalmi ágak kölcsönös viszonyát megváltoztató kezdeményezéseket is tartalmaz.

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ezúttal a Gazprombankot és további 50 kisebb-nagyobb orosz pénzintézetet célozva meg. A lépés célja, hogy tovább korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását. Az intézkedések a Biden-adminisztráció utolsó hónapjában történnek, és jelentős hatással lehetnek az orosz költségvetésre, de a magyar gazdaság szempontjából is izgalmas a helyzet, mivel Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, amelyet a Gazprom szállít, a szankció alá kerülő Gazprombank kezeli az energiacég pénzügyeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×