Infostart.hu
eur:
384.69
usd:
329.38
bux:
116560.1
2026. január 8. csütörtök Gyöngyvér
Berlin, 2017. június 8.Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke az Európai Roma Művészeti és Kulturális Intézet megalapításának alkalmából rendezett berlini sajtóértekezletre érkezik 2017. június 8-án. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: CLEMENS BILAN

Egymilliárd dollárból oktatási hálózatot alapít Soros György

Új globális egyetemi rendszert épít ki a filantróp, hogy a klímaváltozás és a populizmus ellen harcoljon.

A Nyílt Társadalom Egyetemi Hálózat (Open Society University Network - OSUN) létrehozását a davosi Világgazdasági Fórumon jelentette be a magyar származású milliárdos befektető.

„Az OSUN egyedi lesz. Nemzetközi platformot kínál majd az oktatás és a kutatás számára. Az első szakaszban szorosabban kapcsolódik össze meglévő hálózat. A második szakaszban megnyitjuk ezt a hálózatot más intézmények számára, amelyek csatlakozni akarnak, alig várják ezt és képesek is rá” - mondta beszédében.

A CEU-t említette példaként, hogy milyen egyetemeket szeretnének létrehozni, de hozzátette, ez az egyetem magában nem elég erős ahhoz, amilyen intézményekre a világnak szüksége van. Az OSUN egyik központja a CEU lesz, a másik a Bard College, de amerikai, bangladesi és kirgizisztáni iskolákkal is kapcsolatuk lesz. Soros György egymilliárd dollárt fordít a célra, de további partnereket és támogatókat keres. Kiemelte, az OSUNT élete legfontosabb projektjének tartja.

Úgy vélte, ilyen egyetemekkel vehetik fel a harcot a klímaváltozás, valamint a populizmus és nacionalizmus ellen.

Beszédében hosszan foglalkozott a világpolitika aktualitásaival, Donald Trumppal, az amerikai elnökválasztással, az Iránnal fennálló konfliktussal, Hszi Csin-ping kínai elnökkel és a kereskedelmi háborúval is.

Címlapról ajánljuk
Szakértő az ukrajnai békefenntartókról: Moszkva beleegyezése nélkül nem sokat érnek a biztonsági garanciák

Szakértő az ukrajnai békefenntartókról: Moszkva beleegyezése nélkül nem sokat érnek a biztonsági garanciák

A franciák és a britek 30 ezer katonát állomásoztatnának Nyugat-Ukrajnában: közös nyilatkozatban összegezte az európai tettre készek koalíciója, milyen biztonsági garanciákkal támogatnák Ukrajna biztonságát a háború lezárása után. A párizsi találkozón megállapodás született egy tűzszünet-ellenőrzési mechanizmus létrehozásról és békefenntartók küldéséről Nyugat-Ukrajnába – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton.

Szakértő: ennyi hó már a téli guminak is sok, inkább a tömegközlekedést válasszuk

A jövő héten még hidegebb lesz, ezért ehhez a lehűléshez alkalmazkodva kell kezelni a nyomást az abroncsokban, mert csak megfelelő nyomásérték alatt működik jól a gumi – mondta az InfoRádióban a Magyar Gumiabroncs Szövetség elnöke. Morenth Péter szerint nagyobb mennyiségű hó esetén már az sem vehető teljesen biztosra, hogy a téli abroncs megfelelő segítséget tud nyújtani.
Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Az amerikai haderő elsöprően sikeres, Venezuela elleni hadműveletét követően a Fehér Ház ura, Donald Trump, ismét elkezdett Grönland meghódításáról álmodozni. Bár mérlegelik a térség megvásárlását és valamilyen különleges egyezmény aláírását megosztott ellenőrzésről, az Egyesült Államok nyíltan kommunikál arról, hogy opció Grönland katonai megszállása - ezzel egy NATO-szövetséges, Dánia megtámadása. Ha Amerika valóban megtámadná Dániát, az így is egyre ingatagabb lábakon álló világháború utáni nemzetközi jogrend végleges pofont kapna, a NATO pedig alighanem megszűnne létezni. Nézzük meg, miért ennyire fontos Grönland az USA-nak és mi történne, ha az Egyesült Államok valóban meg akarná szállni a területet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×