Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pexels.com

Kiakadtak a francia orvosok, távozással fenyegetnek

Kollektív lemondással fenyegetőzött Franciaországban több mint 1200 kórházi orvos kedden az egészségügyi minisztériumhoz intézett levelében, amennyiben Agnes Buzyn tárcavezető nem kezd azonnal egyeztetéseket a kórházak költségvetésének és az egészségügyi dolgozók fizetésének emeléséről.

Az aláírók - akiknek mintegy fele osztályvezető főorvos - jelezték, hogy a betegek ellátását azután is folytatják, hogy lemondanak adminisztratív funkciójukról.

Az orvosok fellépése újabb fejezete a közegészségügyben 2019. március 18-án kezdődött tiltakozási hullámnak, amely a párizsi Saint-Antoine kórházban egy ápolókkal szembeni agresszió következményeként indult. Azóta a 650 franciaországi sürgősségi osztály mintegy felénél folyamatosak a tiltakozások és a sztrájkok. Az egészségügyi dolgozók tiltakoznak a munkaerőhiány és a romló munkakörülmények ellen.

"A közegészségügyet meg kell reformálni, de anyagi eszközök nélkül nem lehetséges jelentős reform" - írták az orvosok a Libération című napilapban közzétett levelükben.

Az orvosok szerint a kormány által novemberben bejelentett sürgősségi csomag nem elégséges a helyzet javítására.

Nyolc hónappal a francia közegészségügyi dolgozók tiltakozási hullámának kezdete után a francia kormány bejelentett egy sürgősségi csomagot, amelynek legfőbb eleme a közkórházi adósságállomány egy részének átvállalása, a költségvetési támogatás másfél milliárd eurós megemelése három év alatt, valamint az ápolóknak járó prémium növelése.

A tavalyi év elején befagyasztott 400 millió eurós hitelt végül megkapták a közkórházak, s költségvetésük megemelésének első lépéseként 2020-ban 300 millió eurós emelésre számíthatnak, valamint a közkórházak által felhalmozott mintegy 30 milliárd eurós adósságállomány harmadát átvállalta az állam. Emmanuel Macron 2017-es államfővé választása óta ez volt a negyedik sürgősségi csomag, de eddig nem sikerült a kormányzatnak a francia egészségügyben évtizedek óta ismert problémákat kezelnie.

Az aláírók a fizetések "jelentős megemelését" is kérik a már bejelentett prémiumokon kívül, ezenkívül a működtetéshez idén további 600 millió eurós emelést, és a közkórházak finanszírozásának és irányításának "mélyreható felülvizsgálatát" követelik.

"Ünnepélyesen jelezzük, hogy vállalunk a kollektív lemondás példátlan és nehéz döntésével járó minden felelősséget 2020. január 14-től, amennyiben az egyeztetések nem kezdődnek meg" - írták az orvosok.

Agnes Buzyn egészségügyi miniszter a Franceinfo közrádióban elmondta: tudatában van a közegészségügyi dolgozók régre visszanyúló elégedetlenségének, és emlékezetett arra, hogy a novemberben bejelentett intézkedéseknek köszönhetően több kórházban volt munkaerő-felvétel és új ágyakat adtak át.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×