Infostart.hu
eur:
354.82
usd:
310.5
bux:
142416.03
2026. július 7. kedd Apollónia
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar miniszterelnök (k) és Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök (b2) beszélget, mellettük Stefan Löfven svéd miniszterelnök (b), Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (j3) és Emmanuel Macron francia elnök (j) az EU-tagországok állam- és kormányfői évzáró találkozóján Brüsszelben 2019. december 12-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor az EU-csúcson: nem kényszeríthetik fizetésre a szegény országokat

A klímaváltozás elleni küzdelem áll a csütörtökön kezdődött uniós csúcs középpontjában, az unió számos országának vezetője megpróbált alaphangot adni a tanácskozásnak. A magyar kormányfő megerősítette, hazánk is klímasemleges Európát akar 2050-re.

A klímaváltozás elleni küzdelemről csütörtökön kezdődő tárgyaláson várható "csata közép-európai és magyar nézőpontból arról fog szólni, hogy ne engedjük meg a brüsszeli bürokratáknak azt, hogy megint a szegény emberekkel és a szegény országokkal fizettessék meg a klímaváltozás elleni harc költségeit" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön, az európai uniós csúcstalálkozót megelőzően.

Elmondta: az Európai Tanács tervei között szerepel, hogy az uniós tagországok közösen foglaljanak állást arról, hogy az egész európai gazdaságot 2050-re karbonsemlegessé alakítják át.

"Mindannyian tudjuk, hogy a klímaváltozás nagy baj, azt is tudjuk, hogy ez ellen harcolni óriási vállalkozás, ami rengeteg pénzbe kerül. Ezért itt világos pénzügyi garanciákat kell kapnunk, és ennek a részleteit fogjuk kitárgyalni" - közölte.

A miniszterelnök kijelentette:

Magyarország is azt szeretné, hogy 2050-re klímasemleges legyen az európai gazdaság,

ezért készen áll arra, hogy egy erről szóló megállapodást aláírjon.

Elmondta azt is, hogy ide tartozó tárgyalási téma lesz a nukleáris energia jövője is. Magyarország azt szeretné, ha Brüsszelben "egyszer és mindenkorra" félretennék a nukleáris energiával kapcsolatos összes fenntartást, valamint minden kritikát és támadást az ilyen energiát előállító országokkal szemben, mint Magyarország, ugyanis

nukleáris energia nélkül nincs karbonsemleges európai gazdaság

- húzta alá Orbán Viktor.

A tagországi vezetők mindenekelőtt azzal foglalkoznak, hogy miként érhető el az említett klímasemlegességi cél.

Németország erős jelzést vár

Az Európai Uniónak nagyon erős jelzést kell küldenie a világnak a klímaváltozás ügyében - jelentette ki Angela Merkel német kancellár Brüsszelben, az uniós csúcstalálkozót megelőzően csütörtökön.

Érkezésekor a kancellár reményét fejezte ki, hogy a találkozó alkalmával egyetértés mutatkozik a tekintetben, hogy az unió minden tagállama támogatja azt a célkitűzést, hogy Európa gazdasága klímasemleges legyen.

"Nagyon erős jelzés lenne, ha Európa azt üzenné a világnak, hogy a kontinens 2050-re teljesen klímasemlegessé válik,

azonban ehhez feszített ütemű tárgyalásokra van szükség" - mondta.

Merkel hozzátette, e tekintetben is gyümölcsöző együttműködést remél a december elején hivatalba lépett Charles Michel új európai tanácsi elnökkel, ahogy Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság új elnökével is.

Michel, Macron

Jelentős mértékű befektetések kellenek a kutatás, az innováció és az új technológiák kifejlesztése területén a klímasemlegesség elérése érdekében - mondta az Európai Tanács elnöke az uniós állam-, illetve kormányfőket tömörítő testület csütörtökön kezdődő kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójára érkezve.

Charles Michel hozzátette, nagyszabású projektekre van szükség, hogy az Európai Unió 2050-re elérje a klímasemlegességet, és élen járjon a zöld gazdaság kiterjesztésében. Ehhez azonban olyan tervre van szükség, amely magában foglalja az uniós tagországok álláspontjait és figyelembe veszi a társadalmakra gyakorolt hatást is.

A 2021 utáni hétéves uniós keretköltségvetéssel kapcsolatban kifejtette: az európai pénzügyi eszközök hatékony mobilizálása a legfontosabb szempont a tervezés közben megfogalmazott célok eléréséhez.

Az Európai Unió következő hosszú távú költségvetésének meg kell őriznie azokat a politikákat, amelyek Európát naggyá tették, beleértve a közös agrárpolitikát - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön Brüsszelben, az uniós csúcstalálkozót megelőzően.

A francia elnök érkezésekor kijelentette: "világossá akarom tenni a gazdáink számára, hogy mögöttük leszünk". Szavai szerint olyan Európában hisz, amely megőrzi az élelmiszerellátás önállóságát és jó minőségű élelmiszereket állít elő.

Véleménye szerint az unió 2021 utáni hétéves költségvetését illetően a tagországok vezetői nem jutnak kompromisszumra a csütörtöki tárgyalási napon.

Ez az első vita és sok eltérés van a tagállami álláspontok között,

ezért a tárgyalás lezárása nem valószínű. Macron reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy módszertant és menetrendet azonban meg tudnak határozni.

Címlapról ajánljuk
Fontos lépés történt az ügynökakták nyilvánosságra hozatala felé
bevonják a történészeket

Fontos lépés történt az ügynökakták nyilvánosságra hozatala felé

Elfogadta az Országgyűlés kedden az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosítását, ami létrehozza a minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottságot.

Tálas Péter az ankarai NATO-csúcsról: jó alkalom arra, hogy Európa lassítsa az amerikai törekvéseket

A jövőben megfelelő mennyiségű és minőségű eszköz, fegyver hiányában jelentős akadályokba fog ütközni Európa, így az Egyesült Államok elfordulása komoly problémát okozhat, ezért a csúcstalálkozón az lehet az egyik fő cél, hogy az euórpaiak „megpróbálják lelassítani az USA kivonulását, valamint azt a szövetségi eszközcsökkentést, amit Washington elhatározott” – mondta az InfoRádióban a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője. Arról is beszélt, milyen más témák merülhetnek még fel a kétnapos csúcson.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×