INFORÁDIÓ 
2020. január 22. szerda
Artúr, Vince

gyévai zoltán

bruxinfo

brüsszeli hét

uniós költségvetés

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke (k) az új összetételű bizottság első heti ülésén Brüsszelben 2019. december 4-én. Az uniós testület tagjai december 1-jén léptek hivatalba.

Súlyos érvágás Közép- és Kelet-Európának, von der Leyen is bosszús

Már az Európai Bizottság új elnöke is bírálja a finn elnökség 2021 és 2028 közötti időszakra vonatkozó költségvetési tervezetét, amely drasztikus kiadáscsökkentéseket tartalmaz. A Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának azt mondta: az eddig a közép-kelet-európai országoknak fizetett fejlesztési források a déli államokhoz kerülnének.

A hét elején került nyilvánosságra az Európai Tanács soros elnöki tisztségét betöltő Finnország kormányának javaslata a 2021 és 2027 közötti időszak EU-s költségvetéséről. Nagy-Britannia kilépése miatt jelentősen csökken az elosztható összeg, így a tagállamoknak többet kell befizetni. Magyarországot pedig ezen felül az is érintheti, hogy a fejlesztési forrásokat átcsoportosítanák – mondta az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője.

„Magyarország 24 százalékkal is kevesebb pénzhez juthat, mint a 2014 és 2020 közötti időszakban.

Túl nagy a vágás Közép- és Kelet-Európa számára, aminek az egyik oka, nem kizárólagos, hogy a déli országokat, amelyek az elmúlt évtizedben egy súlyos gazadsági válságon mentek keresztül, emlékezzünk csak a görögökre például, akarják megtolni – magyarázta a szakértő. – […] Kevés a fóka és sok az eszkimó.”

A finn javaslat azt is tartalmazza, hogy új önálló forrásokat kell teremteni a közös költségvetés finanszírozásához. Az egyik elképzelés szerint az EU-büdzsébe kerülne a szén-dioxid-kibocsátási jogosultságok értékesítéséből származó bevétel bizonyos része, legfeljebb 20 százaléka. A másik felvetés alapján kilogrammonként 80 centet kellene befizetni a közös költségvetésbe a nem újrahasznosított műanyag hulladék után.

Az Európai Bitottság új elnöke aggódalmának adott hangot a költségvetséi tervezettel összefüggésben.

Ursula von der Leyen első, szerdai sajtótájékoztatóján olyan kulcsfontosságú területek jó működésének fontosságára hívta fel a figyelmet, mint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), a védelempolitika, a digitalizáció és a tiszta környezetre irányuló erőfeszítések, illetve a gazdaság.

A Bruxinfo főszerkesztője azonban úgy látja, a bizottsági elnök által említett területek több pénzből gazdálkodhatnak 2021-től. "Igazából a vita azon folyik, hogy ha még több pénzt is kapnak, annak a mértéke mekkora legyen? Vagyis a bizottság elnökének csalódottsága azt jelzi, hogy

a finn javaslat nem teszi lehetővé, nem adja meg azt a pénzügyi mozgásteret, ami az ő ambicióinak megfelelő finanszírozási szintet igényelne

az Erasmus+ programnak, a K+F-nek (kutatás-fejlesztés), az innovációnak, a védelmipolitikának és egyebeknek" – sorolta Gyévai Zoltán.

A költségvetsési javaslatról egy hét múlva tárgyalnak majd az uniós tagállamok állam-, és kormányfői. Megállapodás azonban csak 2020-ban várható

Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Kapcsolódó hang

Súlyos érvágás Közép- és Kelet-Európának, von der Leyen is bosszús
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018