A 2019 és 2024 között mandátummal rendelkező, új Európai Bizottság elsőrendű céljai között van

• az európai életmód előmozdítása,
• az emberek és a közös értékek védelme,
• Európa globális szerepének erősítése,
• új lendület biztosítása az európai demokrácia számára,
• a demokrácia fejlesztése, védelmezése és megszilárdítása,
• a klímasemleges Európa megteremtése,
• az emberközpontú gazdaság előmozdítása a társadalmi igazságosság és a jólét érdekében.

Az Egyesült Királyság nem nevezett meg jelöltet, így az uniós bizottság 27 tagú lesz.

A testület elnöke a német Ursula von der Leyen néppárti politikus, korábbi német védelmi miniszter.

1. Ügyvezető alelnöke a holland Frans Timmermans, aki az európai zöld megállapodással kapcsolatos munka koordinátora lesz.
2. Szintén ügyvezető alelnöki pozíciót kapott a dán Margrethe Vestager korábbi versenypolitikáért felelős biztos, aki a digitális kornak megfelelő Európa programját koordinálja majd, és betölti a versenyjogi biztosi posztot is.
3. Ügyvezető alelnök továbbá a lett Valdis Dombrovskis korábbi euróért és szociális párbeszédért felelős alelnök, aki az "emberközpontú gazdasággal kapcsolatos tevékenységeket" hangolja össze majd, és egyúttal ő lesz a pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos is.

Josep Borrell Fontelles, az Európai Parlament egykori elnöke, spanyol külügyminiszter az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselői posztját fogja betölteni.

Az uniós bizottság alelnökei között foglal helyet

1. a cseh Vera Jourová korábbi igazságügyi biztos, ő az "értékek és átláthatóság" nevű portfóliót kapta, amely érinti a jogállamiság ügyét is.
2. A görög Margarítisz Szkínász, az EB előző vezető szóvivője, akinek az "európai életmód előmozdítása" nevű tárca jutott, ide tartozik egyebek mellett a bevándorlással és menekültüggyel kapcsolatos kérdések egy része is.
3. Alelnök a horvát Dubravka Suica, Dubrovnik volt polgármestere, akié a "demokrácia és demográfia" portfóliója lesz, és ő vezeti majd az Európa jövőjével foglalkozó konferencia munkáját is.
4. Alelnök továbbá a szlovák Maros Sefcovic korábbi energiaunióért felelős biztos, az intézményközi kapcsolatok és tervezés területét vezeti majd.

Ausztria uniós biztosa Johannes Hahn marad, aki a költségvetési és igazgatási ügyek felelőse lesz.

A belga Didier Reynders korábbi belga külügyminiszter az uniós bizottság igazságügyi biztosa lesz, hozzá tartozik majd a jogállamiság is, amely ugyanakkor Vera Jourová portfólióját is érinti.

Az új bizottságban a bolgár Marija Gabriel, az előző bizottság digitális gazdaságért felelős biztosa az innovációért, kultúráért, oktatásért és kutatásért, valamint az ifjúságért felelős tárcát felügyeli.

A ciprusi, pszichológusként végzett Sztella Kiriakídisz egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztos lett.

Kadri Simson volt észt gazdasági miniszter az energiaügyi biztosi tárcát vezeti.

Jutta Urpilainen volt finn pénzügyminiszter a nemzetközi partnerségekért felelős biztosi pozíciót tölti be.

Franciaország EU-biztosa, Thierry Breton, az Atos francia informatikai (IT) vállalat vezérigazgatója felügyeli majd az iparpolitikával kapcsolatos munkát, ezen kívül ő felel majd a védelmi iparral és űrkutatással foglalkozó új főigazgatóságért is.

Phil Hogan ír uniós biztos, aki az előző bizottságban mezőgazdasági biztos volt, most a kereskedelmi ügyekért lesz felelős.

A lengyel Janusz Wojciechowski, az Európai Számvevőszék korábbi tagja a mezőgazdaságért felelős biztos lett.

Litvánia uniós biztosa, Virginijus Sinkevicius volt gazdasági miniszter a "környezet, óceánok és halászat" nevű portfóliót viszi.

A luxemburgi Nicolas Schmit a munkahelyteremtésért felelős biztos lesz.

Magyarország uniós biztosa, Várhelyi Olivér a szomszédság- és bővítéspolitika területéért felelős tárcát vezeti a következő öt évben.

Helena Dalli máltai politikus, volt Európa-ügyi miniszter, korábbi szépségkirálynő az egyenlőségügyi biztos lett.

Olaszország biztosa, Paolo Gentiloni, volt kormányfő gazdasági biztosi pozíciót tölt be, ketten felügyelik majd a területet Dombrovskisszal.

Elisa Ferreira, a portugál jegybank korábbi elnökhelyettese a "kohézió és reformok" területét vezeti.

Románia EU-biztosa, Adina Valean korábbi EP-képviselő közlekedési biztos lett.

A szlovén Janez Lenarcic EU melletti eddigi nagykövet a válságkezelés területét koordinálja.

A svéd Ylva Johansson többszörös miniszter belügyi biztosi hatáskörébe tartoznak a határvédelemmel, a schengeni övezettel és részben a bevándorlással kapcsolatos kérdések.

Az Európai Bizottság legfőbb feladata, hogy a "szerződések őreként" betartassa a közösségi jogot, emellett ez az egyetlen intézmény, amely javaslatokat tehet új uniós jogszabályok megalkotására. A brüsszeli testületbe minden tagállam kormánya egy-egy főt jelölhet, ők kinevezésüket követően szigorúan nem hazájukat képviselik, hanem az összeurópai érdeket kötelesek szem előtt tartani.

Ursula von der Leyen: Európát nap mint nap, téglánként építeni kell

Európa nem pusztán örökölt kincs, hanem ígéret, Európa maga a jövő - mondta az Európai Bizottság új elnöke vasárnap Brüsszelben, a Lisszaboni Szerződés életbe lépésének tizedik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.

Az ezen a napon hivatalba lépő Ursula Von der Leyen az Európai Történelem Háza épületében tartott eseményen hangsúlyozta: a Lisszaboni Szerződés azt a felelősséget rója az uniós intézmények vezetőire, hogy erősebb Európai Uniót hagyjanak maguk után, mint amilyet elődeiktől örököltek.

"Kötelességünk megőrizni a kontinens békéjét, a jogokat, a szabadságot, ezt az egységes piac által teremtett kivételes gazdasági lehetőségeket jelentő kincset"

- fogalmazott az új bizottsági elnök, aki szerint Európa gyorsan változik. Az uniós vezetők felelőssége pedig az, hogy kövessék ezt a változást, és senkit se hagyjanak hátra.

Charles Michel, az Európai Tanács vasárnap hivatalba lépő új elnöke beszédében azt emelte ki, hogy az európaiak sokféleségéből fakadó akadályok legyőzése eredményeként az Európai Unió békében és jólétben létezhet a kontinens szívében.

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank november elején hivatalba lépett új elnöke arról beszélt, hogy tisztségéből adódóan az Európát sújtó és az előtte álló kihívásokra összpontosítja figyelmét, amelyek között a klímaváltozást, a pénzügyi válságokat és a technológiák rohamos fejlődését említette.

Reményét fejezte ki, hogy az elmúlt évek problémáinak megoldásából és hibáiból tanulva kollégáival közösen megoldást találnak a jelentkező kihívásokra a "megújulás és a remény időszakában". Kiemelte továbbá, hogy az Európai Uniónak tőkét kell kovácsolnia erejéből, globális gazdasági vezetői pozíciójából.

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke beszédében arra szólította fel az uniós intézmények vezetőit: teljesítsék az elmúlt hónapokban tett ígéreteiket. "Ideje cselekednünk. Az Európai Parlament készen áll arra, hogy együtt dolgozzon az uniós társintézményekkel az európai építkezés folytatása érdekében".