eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és felesége, Lévai Anikó (j), Peter Pellegrini szlovák (j3), Andrej Babis cseh kormányfő (j4) és felesége, Monika Babisová (j5), valamint Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter (j6) a 30 évvel ezelőtti csehszlovák rendszerváltoztatás, a bársonyos forradalom kezdetének alkalmából rendezett koszorúzáson a Szabadság Kapuja emlékművénél a Pozsonyhoz tartozó Dévényben 2019. november 17-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor: Közép-Európa nehéz próbatételek előtt áll

"Az előrejelzések szerint a nyugat-európai gazdaságokra hidegebb, borúsabb idők jönnek" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Pozsonyhoz tartozó Dévényben, ahol a 30 évvel ezelőtti csehszlovák rendszerváltoztatás kezdetére emlékezett a szlovák és a cseh kormányfő, valamint a lengyel külügyminiszter társaságában.

Orbán Viktor erről a magyar közmédiának beszélt, miután a szlovák és a cseh kormányfővel, valamint a lengyel külügyminiszterrel megkoszorúzta a Szabadság Kapuja emlékművet a 30 évvel ezelőtt kezdődött csehszlovák rendszerváltoztatásra emlékezve.

"Mi azt reméljük, hogy a saját lábunkon is meg tudunk állni, hogy ez így van-e, ez most elválik"

- fogalmazott Orbán Viktor. Szerinte hamarosan kiderül, hogy a közép-európai országok mennyire képesek önállóan "mozogni", függetlenül a nyugat-európai fejleményektől. A miniszterelnök elmondta: természetesen a közép-európai országok teljesen nem tudják teljesen elszakítani magukat ezektől a fejleményektől, hiszen például az exportjuk 85 százaléka az Európai Unió nyugati részébe irányul.

"Illúziónk nem lehet, hatása lesz ránk, de hogy milyen erősek vagyunk valójában, hogy milyen az ellenálló képességünk, mennyire tudjuk megvédeni azt, amit már elértünk, az a következő egy-két évben dől el" - jelentette ki Orbán Viktor, aki úgy érzi, Magyarország jó erőben van és hasonlóan jó erőben vannak a közép-európai országok, a visegrádi négyek - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország is - ahhoz, hogy továbbra is legalább 2 százalékponttal magasabb gazdasági növekedést tudjanak elérni a nyugat-európai országoknál és az uniós átlagnál.

"Optimista vagyok, de nehezebb idők jönnek, mint az előző évek voltak."

A miniszterelnök úgy látja, hogy a közép-európai gazdaság szereplői kezdenek összekapcsolódni, nő a vegyesvállalatok száma, ami nagyon fontos, különösen akkor, ha ezek az országok a külvilág fejleményeitől függetleníteni akarják magukat, vagy legalábbis nem akarják azt, hogy kívülről határozzák meg a sorsukat. "Egyre inkább összenövő, összekapaszkodó közép-európai gazdasági térséget látok, ami reményekkel tölt el bennünket" - vélekedett Orbán Viktor.

Orbán Viktor a Pozsonyhoz tartozó Dévényben a 30 évvel ezelőtti csehszlovák rendszerváltoztatás kezdetére emlékezett a szlovák és a cseh kormányfő, valamint a lengyel külügyminiszter társaságában. A magyar kormányfő szerint Szlovákia és a Cseh Köztársaság akkor még közös államként Magyarország szabadságáért is harcolt a bársonyos forradalom idején.

"Azért vagyok itt, hogy tisztelegjek Szlovákia és a Cseh Köztársaság előtt bátor tettükért ezekben a nagyon fontos napokban, amikor egyben Magyarországért is harcoltak.

Így nagy mértékben hozzájárultak Magyarország szabadságához, amit nagyra becsülök" - mondta a miniszterelnök, aki arra a kérdésre, hogyan értékeli az együttműködést Peter Pellegrini szlovák kormányfővel, azt felelete, hogy elismeréssel tartozik Peter Pellegrininek, mert elkötelezett a Magyarország és Szlovákia közötti jó kapcsolatok iránt és a Szlovákiában élő magyaroknak is jó barátja, így Magyarország jó barátja is. "Kész vagyok együttműködni vele" - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×