Infostart.hu
eur:
386.12
usd:
331.46
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a bársonyos forradalom 30. évfordulójának alkalmából rendezett megemlékezésen Prágában 2019. november 17-én.
Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor: "mi vagyunk Európa jövője", és "készen is állunk erre a küldetésre"

Orbán Viktor miniszterelnök Prágában, a bársonyos forradalom 30. évfordulójának alkalmából rendezett megemlékezésen beszélt.

Kellő szerénységgel, de 30 év teljesítményének önbizalmával és az európai helyzet ismeretében mondhatni, hogy 30 éve még azt gondoltuk, Közép-Európa jövője Európa, de ma már azt látni, hogy "mi vagyunk Európa jövője", és "készen is állunk erre a küldetésre" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Prágában a bársonyos forradalom 30. évfordulójának alkalmából rendezett megemlékezésen.

A prágai Nemzeti Múzeumban tartott rendezvényen a kormányfő beszédében kiemelte:

mi közép-európaiak 30 éve megmutattuk, hogy "hazánkért és Európáért nemcsak meghalni, de élni és dolgozni is tudunk".

Már nemcsak sorsunk, de céljaink is közösek, "a közép-európai országok együttműködése a közép-európai emberek szívébe van írva", ezért az előttünk álló évek Közép-Európa, a V4 sikereiről fognak szólni - vélekedett.

Kifejtette: "népeink sorsfonala sokszor fonódott össze az elmúlt ezer évben", a második világháború vége óta pedig sorsközösségben is élünk, mert 1945 után a csehek, a szlovákok és a lengyelek "ugyanazt kapták jutalmul, mint amit mi magyarok kaptunk büntetésül, szovjet diktatúrát". A miniszterelnök felidézte: a nyolcvanas években a magyar fiataloknak a cseh és a lengyel antikommunista ellenállás volt a példa, amelynek segítségével a magyarok is hozzákezdtek a kommunista rendszer lebontásához.

Úgy vélte, ma már világos, hogy "'68-asnak lenni gyökeresen mást jelent Nyugaton és Közép-Európában". A nyugati '68 felszámolná a szabad nemzetállamokon és keresztény kultúrán nyugvó európai világot, ezzel szemben "a mi '68-unk" éppen ezek visszaszerzését és megvédését akarja - fogalmazott. Hozzátette:

a közép-európai '68 üzenete ma is az, hogy "mi akarunk dönteni a saját sorsunkról", szabad nemzetként akarunk élni, "nem pedig birodalmi tartományként vagy birodalmi alattvalóként".

A kormányfő hangsúlyozta: "közép-európai demokraták vagyunk", ezért védelmünkbe kell vennünk a nemzetállami szuverenitást, "mert ha lemondunk róla, azzal a demokráciának is vége lesz". Orbán Viktor szerint ma sem valami új ideológiai rendszerre van szükség, és ha javítani akarunk mai európai világunkon, akkor "egyszerű emberi dolgokra van szükségünk". Arra, hogy saját közép-európai életünket élhessük, hogy tisztelhessük és megvédhessük családjainkat, élvezhessük szabadságunkat, szerethessük hazánkat és büszkék lehessünk nemzetünkre - sorolta.

A közép-európaiaknak van saját nyelvük, a szabadság, a függetlenség és az egymás iránti szolidaritás nyelve. Ez a nyelv az európai népek nagy családjában önálló és határozott hangot ad nekünk, és ennek köszönhető, hogy Közép-Európa ma nemcsak földrajzi fogalom, hanem politikai, gazdasági és kulturális valóság - hangoztatta a miniszterelnök.

A megemlékezésen felszólaltak a visegrádi országok miniszterelnökei, Andrej Babis cseh, Mateusz Morawiecki lengyel és Peter Pellegrini szlovák kormányfő, valamint Wolfgang Schäuble, a német Bundestag elnöke.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Riasztó jelek a pénzpiacon: a japán válság után most a forint sorsa dől el, itt vannak a friss számok

Riasztó jelek a pénzpiacon: a japán válság után most a forint sorsa dől el, itt vannak a friss számok

Szerda reggel a devizapiacon továbbra is a kivárás dominál, a forint a főbb devizákkal szemben szűk sávban mozog. A befektetők figyelme egyszerre irányul a nemzetközi politikai-monetáris fejleményekre és a mai sűrű makroadat-naptárra, amelyek rövid távon irányt adhatnak az árfolyamoknak. A dollár mozgása, a jen körüli feszültségek és az amerikai inflációs-növekedési kilátások együtt dönthetik el, hogy a jelenlegi nyugodt kereskedés átcsap-e erősebb volatilitásba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×