eur:
414.45
usd:
393.98
bux:
78180.82
2024. december 2. hétfő Melinda, Vivien
Nigel Farage, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája euroszkeptikus képviselőcsoport brit vezetője brit nemzetiszínű zoknit visel a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) folytatott vita előtt az Európai Parlament üléstermében, Strasbourgban 2019. január 16-án. Előző nap a brit alsóház 230 szavazat többséggel elutasította a kormány és az Európai Unió közötti Brexit-megállapodást.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Megpecsételte a Lordok Háza: füstbe ment a kemény brexit terve

A londoni felsőház rábólintott arra a törvényre, amely lehetetlenné teszi Nagy-Britannia megállapodás nélküli kiválását az Európai Unióból.

A várakozásoknak megfelelően jóváhagyta pénteken a brit parlament felső kamarája, a Lordok Háza annak a törvénynek az életbe léptetését, amely elvileg lehetetlenné teszi, hogy az Egyesült Királyság október végén megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból.

A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által kezdeményezett indítványt szerda éjjel fogadta el 327-299 arányban az alsóház, komoly vereséget mérve a kezdeményezést hevesen ellenző Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnökre.

Az alsóházi jóváhagyás után a jogszabály azonnal a Lordok Háza elé került további vitára.

Előzetesen egyértelmű jelek utaltak arra, hogy a rendezetlen brexit tilalmáról szóló törvény tárgyalását a Lordok Házának brexitpárti tagjai megpróbálják addig húzni, amíg végül nem marad idő a végleges változat kihirdetésére. A felsőházban ugyanis száznál több módosító indítványt nyújtottak be a törvényhez, és ezekről egyenként szavazni kellett volna, majd az alsóházban is dönteni kellett volna a felső kamarában elfogadott módosítók sorsáról.

Ez azért kérdőjelezte volna meg a törvény életbe léptetését, mert Johnson már korábban bejelentette, hogy a jövő héttől felfüggeszti a jelenlegi parlamenti ülésszakot, és októberben új kormányprogram meghirdetésével új törvényhozási időszak kezdődik.

Csütörtökön azonban egyezség jött létre arról, hogy

a Lordok Háza nem alkalmazza ezt az időhúzó taktikát,

és pénteken kora este a felső kamara jóvá is hagyta a rendezetlen brexit tilalmáról szóló jogszabályt.

Ennek alapján II. Erzsébet királynő további törvényhozási tárgyalási fordulók nélkül kihirdeti a törvényt, amely így hatályba lép.

A jogszabály lényege az, hogy

ha október 19-éig a parlament nem járul hozzá egy új brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Boris Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a jelenlegi helyzet alapján október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

A kilépés további - immár harmadik - halasztásának jóváhagyásához az Európai Unió állam- és kormányfői alkotta Európai Tanács egyhangú döntése szükséges.

Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását, és a hét elején kilátásba helyezte, hogy előre hozott választások kiírását kezdeményezi, ha a parlament megszavazza a megállapodás nélküli brexit tilalmáról szóló indítványt.

A kormányfő ezt már szerda éjjel, közvetlenül a tervezet alsóházi elfogadása után meg is tette, október 15-ét javasolva a választások időpontjaként. Johnson szerint ugyanis a Munkáspárt törvényjavaslatának elfogadása után lehetetlenné vált a további érdemi tárgyalás az EU-val a kilépés feltételrendszerét rögzítő új megállapodásról.

A parlament mandátumának hosszát öt évben rögzítő, 2011-ben kelt brit törvény értelmében a következő választás 2022-ben lenne esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához kétharmados támogatásra - a jelenlegi létszám alapján 434 voksra - lett volna szükség az alsóházban, ám csak 298-an szavaztak Johnson kezdeményezésére.

Az ellenzék egységesen és következetesen hangoztatott álláspontja szerint ugyanis nem elfogadható az előre hozott választások kiírása mindaddig, amíg a rendezetlen brexit lehetősége végleg le nem kerül a napirendről.

Az ellenzéki pártok pénteken hivatalosan is egyezségre is jutottak arról, hogy nem fogják támogatni az előre hozott választások kiírását az Európai Unió október 17-én kezdődő csúcstalálkozója előtti időpontra.

Címlapról ajánljuk
Váratlanul Kijevbe érkezett Olaf Scholz, nagy bejelentéssel kezdte látogatását

Váratlanul Kijevbe érkezett Olaf Scholz, nagy bejelentéssel kezdte látogatását

Rendkívüli, előre be nem jelentett látogatásra érkezett hétfő reggel Kijevbe a német kancellár. A vizit meglepetést okozott a német média számára is, azzal kapcsolatban azonban szinte tejes a "konszenzus", hogy az ukrajnai háború immár a februári német parlamenti választások egyik legfőbb kampánytémájává vált.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.02. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×