Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Boris Johnson volt külügyminiszter távozik otthonából a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőjelöltjeinek ötödik fordulója utáni napon Londonban 2019. június 21-én. A távozó Theresa May miniszterelnök pártvezetői tisztségéért Boris Johnson és Jeremy Hunt maradt versenyben.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Brexit: minél később lesz előrehozott választás, annál nagyobbat bukik Johnson

Ha valóban újra tolódik a brit kilépés, előrehozott választás jöhet Nagy-Britanniában - mondta Magyarics Tamás, az ELTE tanára az InfoRádió Aréna című műsorában.

Boris Johnson belépése megerősítette az elkötelezett konzervatív szavazókat, így lehetséges, hogy többen állnak mellette, mint elődje, Theresa May mellett - fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az ELTE tanára.

"Lehet-e akár egy ilyen torzított vagy torzító választási rendszerben kizárólag a törzsszavazókra támaszkodva választást nyerni? Valószínű, hogy nem, kellenek ingadozók, középen levők, mérsékeltek, akik hol ide, hol oda szavaznak. Az ő esetükben Boris Johnson talán egy kicsit túlságosan radikális, sarkos."

Magyarics Tamás szerint akár 30-40 százalékkal is aboszolút többséget lehet szerezni a brit parlamentben.

"Érdekes lesz, hogy október közepére mindkét nagy pártnak meglesz az őszi nagy kongresszusa. Hogy ott mi fog történni, az előrevetít sok mindent. De az

akkor is kérdés marad, hogy ha választásokat írnak ki, az emberek hogyan fognak szavazni; egyrészt befolyásolhatják őket a pártprogramok, másrészt az, hogy milyen pozíciói lesznek Nagy-Britanniának."

Miután a Lordok Háza múlt pénteken megszavazta a rendezetlen brexit megakadályozásáról szóló törvényjavaslatot, s azt a királynő hétfőn aláírta, így azonnal törvényi erőre emelkedett.

"Nagyon nehéz választás elé kerül Boris Johnson, mivel azt mondta, ha törik, ha szakad, október 31-én Nagy-Britannia kilép az EU-ból. Így viszont

a legfontosabb ígéretét nem tudja teljesíteni, az ő pályafutása kerül nagyon komoly veszélybe."

Ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy újabb brexitmegállapodáshoz, Boris Johnsonnak korábbi ígérete ellenére kezdeményeznie kell a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

Mint elmondta, a legújabb közvélemény-kutatások 10 százalékpontos konzervatív előnyt mutatnak; ha viszont novemberben lennének az előre hozott választások, akkor a Munkáspárt és a konzervatívok 28-28 százalékon lehetnének, vagyis a Konzervatív Párt elveszítené az előnyét, azt a 10 százalékot pedig megkapná a Nigel Farage által alapított Brexit Párt. Ha munkáspárti kormány alakulna, az Magyarics Tamás szerint jobb lenne az Európai Uniónak, hiszen "akkor puhább tárgyalások következnének", egy kemény brexittel ugyanis az EU is sokat vesztene. Ha viszont Boris Johnson mondana le, akkor nem előrehozott választás jönne, hanem egy több hónapos huzavona.

"Bár

az EU-ban is kicsit idegesek a különböző időpont-kitolásoktól,

ott is szeretnék már lezárni ezt az egész, végeláthatatlan folyamatot" - tette hozzá, elmondva még, hogy a brexit elhalasztása esetén a Munkáspárt is belemenne új választások kiírásába.

Alább megtekintheti, meghallgathatja az Aréna teljes felvételét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Újabb adag ónos eső jön, ipari hóval

Borult, párás, helyenként tartósan ködös idővel indult a péntek, több térségben pedig ónos eső és ónos szitálás is nehezítheti a közlekedést. Elsősorban az északi és keleti országrészben kell csúszós utakra számítani, miközben a nyugati megyékben sűrű, zúzmarás köd rontja a látási viszonyokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borotvaélen táncol a Mercosur-egyezmény

Borotvaélen táncol a Mercosur-egyezmény

Az Európai Parlamentben még bizonytalan a huszonöt éve előkészített EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás sorsa, amelynek ratifikációját az agrárérdekek és a belpolitikai kockázatok miatt több tagállam és párt is nyíltan vagy burkoltan akadályozná. Miközben a dél-amerikai importtól tartó gazdák és kormányok a mezőgazdaság versenyhátrányától, az eltérő termelési szabályoktól és az árnyomástól félnek, a megállapodás elutasítása súlyos lehetőségektől fosztaná meg az európai – köztük a magyar – feldolgozóipart és szolgáltató szektort. A vita így valójában arról szól, hogy az EU rövid távú agrárfélelmeket vagy hosszabb távú ipari és kereskedelmi érdekeket tekint-e elsődlegesnek egy geopolitikailag is egyre bizonytalanabb világgazdasági környezetben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×