INFORÁDIÓ 
2019. december 5. csütörtök
Vilma

nukleáris

baleset

rakéta

oroszország

sugárzás

n. rózsa erzsébet

Moszkva, 2018. április 8.Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai ortodox Megváltó Krisztus-székesegyházban tartott húsvéti liturgián 2018. április 8-án. Az ortodox keresztény egyházak idén április 8-án ünneplik a húsvétvasárnapot. (MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)

A szakértő szerint a fegyverkísérlet adatai miatt titkolózhat a nukleáris balesetről Moszkva

Infostart / InfoRádió - Fehér Anna

Hét halálos áldozatot, a Roszatom munkatársainak és az orosz védelmi minisztérium alkalmazottjainak életét követelte az augusztus 8-i nukleáris robbanásos baleset Oroszországba. Vlagyimir Putyin orosz elnök az ügy katonai természetével indokolta, hogy nem közölhetnek minden adatot a történtekről. N. Rózsa Erzsébet, az MTA főmunkatársa úgy véli, nem a sugárzásveszély miatt tarthatták vissza a mérési információkat az oroszok.

Mint ismert, az orosz állami szervek kezdetben még cáfolták, hogy nukleáris eszközt érintett a robbanás, ehelyett arról beszéltek, hogy egy folyékony tüzelőanyagú hajtómű tesztelése során történt a detonáció. Ennek a magyarázatnak azonban ellentmondott, hogy a robbanás közelében hirtelen megnőtt, majd normális szintre csökkent egyfajta sugárzás, magyarázta az InfoRádióban az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének főmunkatársa. N. Rózsa Erzsébet szerint inkább

arról lehet szó, hogy egy olyan hajtóművet teszteltek, amelyet műholdak pályára állításánál is használnak. "Radioaktív izotópokkal működő hajtómű lehetett"

– tette hozzá a szakember.

Hozzátette, az, hogy a halálos áldozatokat nyilvános temetésen – a felvételek tanulsága szerint – hétköznapi koporsókban, tömeg kíséretében temették el, azt feltételezi, hogy ők a tragédia idején nem ott tartózkodhattak, ahol a sérültek, ugyanis őket sugárfertőzést mutató tünetekkel szállították kórházba. Az pedig, hogy az érintett községet, valamint a környező településeket nem evakuálták, azt jelentheti, hogy

térben és időben igen limitált lehetett maga a sugárzás.

Hogy Oroszország-szerte több nukleáris mérőállomás is leállt, illetve nem sugároz adatokat, a szakértő szerint annak az elfedésére szolgálhat, hogy pontosan milyen hajtóművel kísérleteznek. Moszkva ezzel a technikai újításokkal kapcsolatos információkat kívánja visszatartani, vélekedett az MTVA kutató intézetének főmunkatársa. De nem jeleztek sem a Balti államok, sem a távol-keleti országok mérőállomásai, ami azt erősíti, hogy az a bizonyos gamma sugárzás korlátozott területen következett be, és nem került ki a környezetbe.

"Nincsen pánik Oroszországban, ez már nem Csernobil időszaka"

- tette hozzá N. Rózsa Erzsébet.

Az adatszolgáltatást nem írja elő

Az Átfogó Atomcsend Egyezmény, amelyet 1996-ban nyitottak meg aláírásra, arról szól, hogy a földgolyón minden közegben, bármilyen oknál fogva is, tilos nukleáris kísérleti robbantás végrehajtása. Ennek ellenőrzésére egy 337 mérőállomásból álló hálózat épült ki világszerte, köztük 25 eszköz Oroszországban - ismertette N. Rózsa Erzsébet, aki megismételte, hogy ezek közül kettő leállt, valószínűleg ipari, katonaműszaki titkok megőrzésének az okán lehetséges. Hogy meddig tartható fenn ez az állapot, arról maga a szerződés nem szól, hiszen az csak azt írja elő, hogy senki nem hajthat végre nukleáris kísérleti robbantást, valamint azt, hogy ennek a betartását hogyan ellenőrzik - tette hozzá a szakértő.

Nyitókép: Szergej Ilnyickij

Kapcsolódó hang

Moszkva nem a sugárzásveszély, hanem a technológia miatt titkolódzhat
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018