Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Berlin, 2018. március 8.Mathias Döpfner, az Axel Springer német kiadóvállalat vezérigazgatója a vállalat előző évi üzleti eredményeit ismertető sajtóértekezleten a cég berlini központjában 2018. március 8-án. (MTI/EPA/Felipe Trueba)
Nyitókép: MTI/EPA/Felipe Trueba

Mathias Döpfner: sok újságíró csak saját közegének tetszeleg

Az Axel Springer elnök-vezérigazgatója szerint sok német újságíró nem viselkedik a szakmának megfelelően, mivel írásaik a kollégáknak szólnak, és nem elsősorban az olvasóknak. Mathias Döpfner egy interjúban azt mondta: a jó újságíró az igazságot keresi.

Az egész médiarendszer problémáját jelzi Claas Relotius botránya – mondta Mathias Döpfner a Neue Züricher Zeitungnak adott interjúban. Az említett Claas Relotiusról tavaly év végén derült ki, hogy a cikkeiben és riportjaiban szereplő történeteket, egyes szereplőket vagy helyzeteket csak kitalált. Mivel ezt kollégái sokáig nem fedezték fel, több díjat is kapott, végül saját lapja hozta nyilvánosságra a történetet. A Der Spiegel vizsgálatot is indított az ügyben.

Az Axel Springer elnök-vezérigazgatója szerint ezt nem lehet egyedi esetként kezelni, mivel az ügy azt mutatja, hogy a német újságírók a kollégáiknak és a díjakat osztó bizottságoknak akarnak elsősorban megfelelni.

Mathias Döpfner, aki a németországi újságírók szövetségének elnöke is, úgy véli:

az újságírók egyfajta elit csoporthoz tartoznak, ezért saját közegüknek igyekeznek tetszeni.

Ez a mainstrem közeg Németországban jelenleg a balliberális irányvonalat jelenti – mondta a vállalat vezetője, és hangsúlyozta, hogy ezt már konkrét adatokkal is bizonyították. Egy kutatás ugyanis megmutatta, hogy a német újságírók 36 százaléka a zöldekkel, 25 százalékuk a szocialista párttal szimpatizál, és csak 11 százalék húz a konzervatívabb CDU/CSU-hoz, 6 százalék a német szabaddemokrata párthoz, 23 százaléknak pedig nincsen kedvenc pártja. Ez az arány nem áll összhangban a német lakosok pártpreferenciájával – hívta fel a figyelmet Döpfner.

A szakember a jó újságírás kritériumairól is beszélt. Szerinte rossz az, ha valaki a saját gusztusa alapján válogat az események között. Példaként említette, hogy ha egy szélsőjobboldalibb pártot rendszeresen kihagynak a híradásból, akkor a mozgalom ettől csak erősödni fog. Vagyis éppen a médiának ez az elhallgatása felel a szélsőjobb- és a szélsőbaloldali eszmék elterjedéséért is.

Az Axel Springer vezetője úgy vélte: az igazán jó újságíró az igazságot keresi, de ehhez csak a kritikus kérdések, a kommentárok és egyéb vizsgálati eredmények összessége viszi közelebb.

A szakember a politikai korrektséggel kapcsolatban egy kettősségről beszélt: amíg a közösségi média világában sokszor gyűlölködő megjegyzésekkel lehet találkozni, addig a művészek, újságírók és értelmiségiek körében egyre erősebb a politikai korrektség köteléke.

Ez a kettősség a migráció megítélésében is jelen van Németországban – mondta Mathias Döpfner. A szélsőjobboldaliak nem toleránsak, és semmi közösséget nem akarnak vállalni, az úgynevezett külföldi csőcselékkel, amíg a másik oldalon a Wilkommenskultur támogatói állnak, akik már akkor is nácinak neveznek valakit, ha az illető egy bűnözőnek elárulja az állampolgárságát. Az elnök-vezérigazgató szerint

egyik irányba sem lenne szabad radikalizálódni.

Mathias Döpfner beszélt az iszlámról, a zsidókról és az Axel Springer vezetéséről is a német Neue Züricher Zeitungnak.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×