Infostart.hu
eur:
349.99
usd:
301.74
bux:
138433.83
2026. június 16. kedd Jusztin
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és Emmanuel Macron francia elnök (j3) kezet fog, mellettük Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (b) a V4+Franciaország egyeztetésen az EU rendkívüli csúcsértekezlete előtt Brüsszelben 2019. május 30-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Felfüggesztették az EU-csúcsot

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke felfüggesztette az európai uniós csúcstalálkozót, hogy kétoldalú megbeszéléseket folytasson a tagállamok vezetőivel - írta az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében vasárnap éjjel.

Preben Aamann közölte, hogy a kétoldalú megbeszélések befejezését követően az EU-csúcs folytatódik.

A szóvivő a tagállami vezetőkkel tervezett bilaterális tárgyalások számát illetően nem adott tájékoztatást. Egy másik diplomata azt mondta, hogy "hosszabb szünetre" számít a plenáris tanácskozáson.

A Politico hírportál egy diplomatától úgy értesült, hogy a csúcstalálkozón egyelőre nem értek el előrelépést.

A tagországok állam-, illetve kormányfői vasárnap este kezdtek rendkívüli találkozót Brüsszelben, ezen egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak.

Az Európai Bizottság következő elnökét az Európai Parlament választja meg, de a jelöltállítás kizárólagos joga az unió alapszerződése értelmében az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanácsé. Ennek ellenére a pártcsaládok - a folyamat demokratizálására hivatkozva - a 2014-es tisztújítás előtt csúcsjelölti rendszert vezettek be azzal a céllal, hogy azon pártcsalád jelöltje kapja meg a brüsszeli bizottság elnöki posztját, amelyre az EP-választásokon a legtöbben szavaznak. 2014-ben az állam-, illetve kormányfők többségi szavazással, magyar és brit ellenvetés mellett úgy döntöttek, hogy az Európai Néppárt jelöltjét, Jean-Claude Junckert jelölik a testület élére.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

A 301-es parcellánál tartott megemlékezés után az Országgyűlés is 1956-os hőseinkre emlékezett, Magyar Péter miniszterelnök tartott beszédet. Ezután az Országgyűlés tárgyal a 110 oldalas korrupcióellenes törvénycsomagról, amelyben szó esik a vagyonnyilatkozatokról, a „kekvákról”, az egyetemekről és a közbeszerzésekről is. De jön az eddigi tanári teljesítményértékelés eltörlésének vitája is a rendkívüli ülésnapon.
Beindulnak a lakáspiaci programok? - Könnyebben lehetne otthonhoz jutni Budapesten

Beindulnak a lakáspiaci programok? - Könnyebben lehetne otthonhoz jutni Budapesten

Budapest lakhatási válsága már nem csupán a legszegényebbeket sújtja: a lakásárak és bérleti díjak emelkedése miatt a stabil munkaviszonnyal rendelkező, dolgozó polgárok is egyre nehezebben jutnak megfizethető otthonhoz. Az önkormányzati bérlakásállomány szűk és leromlott, az uniós forrásból tervezett lakásprogramok pedig évek óta nem indultak el, miközben a minimálbérből egy egyszobás budapesti albérlet bérleti díja is alig fizethető ki. Misetics Bálint főváros lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója szerint tartós megoldást csak a köztulajdonú bérlakásszektor következetes, évtizedeken átívelő bővítése hozhat. A szakértő hangsúlyozta: a városnak nem eladnia, hanem gyarapítania kellene közösségi lakásvagyonát, és a megfizethető lakhatást alapvető városi infrastruktúraként kell kezelnie. A lakhatás és a bérlakások kérdése a Portfolio Property Investment Forum konferenciáján is fontos téma lesz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×