Infostart.hu
eur:
386.95
usd:
328.95
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Angela Merkel német kancellár nyilatkozik, miközben az Európai Unió rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozójára érkezik 2019. június 30-án. A résztvevők az EU vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak.
Nyitókép: MTI/EPA/Aris Oikonomou

EU-csúcs: a hosszú éjszakázás után rövid az eredménylista

Véget értek a kétoldalú megbeszélések, Donald Tusk további szűk körű egyeztetést folytat a brüsszeli EU-csúcson, amelyet éjszaka fel kellett függeszteni.

A Brüsszelben zajló európai uniós csúcsértekezleten hétfő hajnalban lezárultak az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk által kezdeményezett kétoldalú megbeszélések, amelyet követően Tusk még szűk körű konzultációra hívta Angela Merkel német kancellárt, Emmanuel Macron francia elnököt, Mark Rutte holland miniszterelnököt és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnököt - közölték az ülés részleteit ismerő diplomáciai források.

Mivel a tagállami vezetők vasárnap esti első megbeszélésükön nem értek el előrelépést, Donald Tusk éjjel 11 órakor felfüggesztette a rendkívüli EU-csúcstalálkozót, hogy kétoldalú megbeszéléseket folytasson a tagállamok vezetőivel.

Tusk mintegy hat órán keresztül tárgyalt egyenként az uniós 28 országnak vezetőjével, hogy tisztább képet kapjon a jelöltek személyét érintő tagállami preferenciákról.

Diplomáciai források közlése szerint továbbra sem világos, hogy az ötös körben folytatott tanácskozást követően, várhatóan hamarosan újrakezdődő teljes uniós tanácskozáson konszenzusra tudnak-e jutni az uniós intézmények vezető tisztségeit illetően.

A Politico című brüsszeli hírportál egy diplomatától úgy értesült, hogy amennyiben nem jutnak döntésre, az újonnan alakuló Európai Parlament második plenáris ülését megelőzően, július 15-én újabb csúcstalálkozóra kerülhet sor.

A tagországok állam-, illetve kormányfői vasárnap este kezdtek rendkívüli találkozót Brüsszelben, ezen egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak.

Az Európai Bizottság következő elnökét az Európai Parlament választja meg, de a jelöltállítás kizárólagos joga az unió alapszerződése értelmében az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanácsé. Ennek ellenére a pártcsaládok - a folyamat demokratizálására hivatkozva - a 2014-es tisztújítás előtt csúcsjelölti rendszert vezettek be azzal a céllal, hogy azon pártcsalád jelöltje kapja meg a brüsszeli bizottság elnöki posztját, amelyre az EP-választásokon a legtöbben szavaznak. 2014-ben az állam-, illetve kormányfők többségi szavazással - magyar és brit ellenvetés mellett - úgy döntöttek, hogy az Európai Néppárt jelöltjét, Jean-Claude Junckert jelölik a testület élére.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×