Infostart.hu
eur:
386.34
usd:
331.74
bux:
118863.12
2026. január 13. kedd Veronika
Leibnitz, 2018. január 5.Heinz-Christian Strache alkancellár, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke az új osztrák kormány első ülése utáni sajtóértekezleten a stájerországi Leibnitz Seggau-kastélyában 2018. január 5-én. (MTI/EPA/Florian Wieser)
Nyitókép: Florian Wieser (MTI/EPA)

Kiss J. László: egyszer már ledarálták a Szabadságpártot

A Strache-botrány az Osztrák Szabadságpártnak került eddig a legtöbbe - vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Maradéktalanul fel akarják tárni a Strache-botrány részleteit az osztrák vezetők – nyilatkozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

"De azt is, hogy állítólagosan még volt kapcsolatfelvétel az ibizai találkozó után, itt szó esett egy bizonyos adományról, amit egy pártközeli egyesületnek adnak át. Sok minden itt még elfedett. Természetesen olyan kérdések is előtérbe kerülnek, hogy a sajtó mint negyedik hatalmi ág milyen szerepet játszik."

A szakértő hangsúlyozta, hogy 22 százalékon mérték az Osztrák Szabadságpárt támogatottságát a botrány kirobbanása előtt, szerinte a mostani EP-választásokon aligha érik el ezt az eredményt.

"Emlékeztetnék arra, hogy mikor a második Schüssel-vezette koalícióban a Szabadságpárt benne volt, a választásokon 3 százalékot kaptak. Nem akarok párhuzamokat vonni,

Schüssel gyakorlatilag ledarálta a Szabadságpártot. Strachénak történelmi érdeme volt, hogy erről a 3 százalékról közel 30 százalékra felhozta."

Kiss J. László hozzátette: nem véletlen, hogy az EP-választások előtt egy héttel derült ki ez a botrány, és úgy látja: hosszú ideig találgatják majd, hogy ki is készítette a lejárató videót.

Németország helyzetéről szólva elmondta, hogy szerinte oly mértékben azonosul az Európai Unióval, hogy az EU minden bírálata Berlin bírálatát jelenti.

"Ezért Németországban meglehetősen alacsony a toleranciaküszöb, és könnyen nacionalistáknak lehet nevezni őket. Pedig ez azért bonyolultabb kérdés: a XIX. században a nacionalizmus a szabadságeszme kibontakozását jelentette a korábbi, autokrata dinasztiákkal szemben. És az a nacionalizmus, ami problémássá vált, az az, amikor a homogén birodalmak kialakítására törekedtek."

A szakértő úgy látja:

Németország egy posztnemzeti birodalom építőjévé vált, ami alatt az Európai Uniót kell érteni.

"Ez a birodalomépítés Németországnak az a kerete, amiben elrejtheti hatalmát, amiben lényegében növekedhet és az elfogadását is elérheti."

Kiss J. László megemlítette, hogy az angol brexitpártiak szerint az Európai Unió nem más, mint Németország megkésett győzelme Nagy-Britannia felett.

A teljes beszélgetést alább megtekintheti, meghallgathatja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc Donald Trump gigantikus Aranyflottájáról: félelmetes fegyverzettel rendelkező hadihajók lesznek

Kaiser Ferenc Donald Trump gigantikus Aranyflottájáról: félelmetes fegyverzettel rendelkező hadihajók lesznek

Egyetlen csatahajó megépítése is rendkívül drága, mintegy 10 milliárd dollárba kerül, így a szakértő szerint az amerikaiak tervezett Aranyflottája leghamarabb a 2030-as években szállhatna vízre. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádióban elmondta: „a hajóépítésben világbajnok” Kínának nagyobb gyártókapacitásai vannak, mint az USA-nak, de az ázsiai nagyhatalomnak még nincs sok tapasztalata grandiózus haditengerészeti rendszer üzemeltetésével.

Elemzők a kampányról és a siker útjáról: nagy a különbség a pártok stratégiája, de akár a támogatottsága között is

A kampány intenzív lesz, a választási részvételi hajlandóság pedig kulcsfontosságú – mondták az InfoRádió Aréna című műsorának vendégei. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője ismertette a legfrissebb pártszimpátia-kutatásokat, arról is szó volt, milyen témák befolyásolhatják leginkább az április 12-i országgyűlési választás eredményét. Értékelték a pártok online és offline jelenlétét is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Megtudtuk, miért halaszthatták el váratlanul az energiatárolós pályázatot

Megtudtuk, miért halaszthatták el váratlanul az energiatárolós pályázatot

A Jedlik Ányos Energetikai Program vállalati energiatárolós pályázatának benyújtási határidejét a minap február 10-ig elhalasztották. Úgy tudjuk, hogy a lépést megelőzően az iparági szervezetek számos észrevételt küldtek az Energiaügyi Minisztériumnak a pályázat kapcsán, mert a támogatási konstrukció több elemével kapcsolatban is felmerültek aggályok - és van egy olyan kritikus pontja, amely érdemben visszafoghatta az érdeklődést a várakozásokhoz képest.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×