A kancellár az államfővel, Alexander Van der Bellennel történt megbeszélése után döntött úgy, hogy kezdeményezi Herbert Kickl belügyminiszter menesztését.

Sajtótájékoztatóján a néppárti kancellár hangsúlyozta:

a kormányátalakítás az egyedüli helyes lépés, hogy biztosítani lehessen Ausztria stabilitását,

bár a Strache-botrány ennek ellenére is sokat ártott az ország nemzetközi megítélésének.

A kancellár szerint a jelen helyzetben az lett volna következetes, ha Kickl önként lemond tisztségéről. Kurz hangsúlyozta: lépését egyeztette az elnökkel. Ausztriában hivatalosan csak az államfő bocsáthat el minisztereket.

Kurz a Strache-üggyel összefüggésben kijelentette:

teljes átláthatóságra és a történtek hiánytalan feltárására van szükség.

Az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke a szabadságpárti miniszterek távozását illetően megjegyezte, az előrehozott választásokig szakértők, illetve vezető tisztviselők látják el a miniszteri teendőket.

Az APA osztrák hírügynökség az FPÖ egyik szóvivőjére hivatkozva közölte, hogy

egységesen lemondanak az osztrák szabadságpárti miniszterek.

Az FPÖ ezzel valóra váltja korábbi fenyegetését, miszerint amennyiben Kurz javasolja Alexander Van der Bellen államfőnek Kickl menesztését, úgy a párt miniszterei benyújtják lemondásukat.

Szakértői kormányt javasolnak

Pamela Rendi-Wagner, az ellenzéki szociáldemokraták elnöke, miután fogadta őt az államfő, arról beszélt, hogy az utóbbi napok kormányválsága igazi alkotmányos válsággá nőtte ki magát. Sürgette, hogy a felek helyezzék a háttérbe pártpolitikai érdekeiket, és az állam érdekeit vegyék előre. Mint mondta, a teljes mostani vezetést szakértői kormánnyal kell felváltani, mert csak egy ilyen intézkedés jelenthet "jó és tartós megoldást".

A szociáldemokrata politikus ugyanakkor nem adott konkrét választ arra, hogy támogatni fogja-e a Kurz által felvázolt átmeneti kormányzatot, vagy azt a bizalmatlansági indítványt részesíti előnyben, amelyet Peter Pilz, a Liste Jetzt vezetője jelentett be. Rendi-Wagner az államfőt követően a kancellárral is egyeztetett, bár a félórás megbeszélésen láthatóan nem sikerült zöld ágra vergődniük.

Norbert Hofer, az FPÖ vasárnap megválasztott ideiglenes elnöke szintén nyitva hagyta a kérdést, hogy támogatja-e a Kurz elleni bizalmatlansági indítványt.

Az ÖVP csak május 27-én hívná össze az osztrák parlament rendkívüli ülését a kormányválság megvitatására.

Az ellenzéki szociáldemokraták, az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS), valamint a Peter Pilz vezette Liste Jetzt baloldali populista párt határozott tiltakozását fejezte ki a halasztás miatt. A szociáldemokraták elnöke már vasárnap este sürgette a Nemzeti Tanács (törvényhozás alsóháza) rendkívüli ülésének összehívását szerdára.

"Az ÖVP el szeretné odázni a Strache-ügy feltárását, valamint a rendkívüli ülés megtartását az EP-választásokat követő időpontra" - jelentette ki Jörg Leichtfried, a szociáldemokraták frakcióvezető-helyettese.

Sobotka a szóvivőjén keresztül közölte: a frakcióvezetők nem tudtak megállapodni, ezért a parlament elnökségi ülését csütörtökre tűzték ki, hogy dűlőre jussanak a rendkívüli ülés kitűzésének kérdésében.

Kurz szombat este jelentette be, hogy felbontja a koalíciót az FPÖ-vel, miután annak vezetője, Heinz-Christian Strache egy korrupciós botrány miatt lemondani kényszerült alkancellári és pártelnöki tisztségéről.

Újabb részletek

Az FPÖ korábbi elnöke körüli botrány péntek este robbant ki, miután német lapok közzétettek egy videofelvételt, amelynek tanúsága szerint a szabadságpárti politikus két éve a spanyolországi Ibiza szigetén a 2017-es választási kampányhoz nyújtandó támogatásért cserébe állami megbízások elnyerését helyezte kilátásba egy ausztriai befektetésre készülő, magát dúsgazdagnak valló orosz nőnek.

A Süddeutsche Zeitung (SZ) újabb részleteket közölt a Strache-videóról. Az FPÖ volt elnöke oroszországi kapcsolatairól hencegett a magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó nőnek.

A lap a videón elhangzott kijelentésekre hivatkozva úgy tudja, az FPÖ közeledése Oroszországhoz Strache pártelnökségével kezdődött 2005-ben. Akkor Vlagyimir Putyin orosz elnök állítólagos közeli tanácsadója, Makszim Sevcsenko találkozott az FPÖ elnökével, később pedig tervet készítettek a stratégia együttműködéshez.

Sevcsenko, aki magát Strache jó barátjának mondta, cáfolta az SZ értesüléseit. Kijelentette: Strachét csak 2008 augusztusában ismerte meg, és sosem volt Putyin személyes tanácsadója.

"Úgy gondolom, el fog telni egy bizonyos idő az osztrák politikában, és újból igény lesz Strache iránt. Végül is sokáig volt a jobboldali populizmus arca, és az is fog maradni" - tette hozzá.

Tagadta a Kreml hétfőn, hogy köze van Strache korrupciós botrányához. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta: "Semmilyen módon nem tudom értékelni ezt a videót, mert semmi köze nincs az Oroszországi Föderációhoz, az elnökhöz vagy a kormányhoz".

Kurz a Bild című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy Strache Ibizán tett kijelentései ártottak Ausztriának, és akár büntetőjogi következményekhez is vezethetnek.

A videofelvétel "a hatalommal való visszaélésről", valamint "nyílt korrupciós ajánlatokról" és "a szabad sajtó elleni támadásokról" szól - közölte.

Eközben egy friss közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a szavazók nem pártoltak el teljesen az FPÖ-től az Ibiza-botrányt követően, bár a párt öt százalékpontot veszített népszerűségéből.