Infostart.hu
eur:
364.39
usd:
312
bux:
0
2026. augusztus 20. csütörtök István
Zászlót tartó tüntető a görög közszféra dolgozóinak bér- és nyugdíjemelést követelő 24 órás munkabeszüntetése idején Athénban 2018. november 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz

Hírek nélkül maradt Görögország

Egy nappal a szerdára bejelentett általános sztrájk előtt 24 órás sztrájkba léptek az újságírók, kedden nem készültek hírműsorok, és szerdán, az általános sztrájk napján nem jelennek meg a nyomtatott lapok.

Az újságírók azért tartják egy nappal korábban sztrájkjukat, hogy az általános munkabeszüntetésről megfelelően be tudjanak majd számolni. A görögországi szakszervezetek azt akarják elérni, hogy a kormány több állami juttatást állítson vissza a görög pénzügyi válságot megelőző szintre.

Követeléseik között szerepel:

  1. a nyugdíjemelés,
  2. az adócsökkentés,
  3. a minimálbér megemelése a jelenlegi 508 euróról a mentőprogram előtti 751 euróra.

Mindezeket 2015-ös választási győzelme előtt a kormányzó, baloldali Sziriza meg is ígérte, csak aztán a kormány és hitelezőinek hajthatatlansága miatt Görögország hivatalosan csődbe ment, és kis híján kiesett az eurózónából, ezért a Sziriza-kormány kénytelen volt visszavonni ígéreteinek nagy részét, és folytatni a korábbi kormányok által megkezdett takarékossági intézkedések végrehajtását.

Görögország a válság 2010-es kirobbanása után éveken át nemzetközi hitelezői támogatással működött. Az utolsó, harmadik mentőprogramot idén augusztus 20-án zárták le. Az ország ez idő alatt 275 milliárd euró pénzügyi támogatást kapott nemzetközi hitelezőitől, cserébe szigorú költségvetési takarékossági programot, megszorító intézkedéseket kellett végrehajtania.

Címlapról ajánljuk
Három ok miatt Lázár János lemondott az országgyűlési képviselői mandátumáról

Három ok miatt Lázár János lemondott az országgyűlési képviselői mandátumáról

„A sokat hangoztatott megújulást nemcsak a politikában és a pártban kell elkezdeni, hanem saját magunkban is. Én ezt teszem” – fogalmazott, miután kifejtette indokait és elmondta, miért gondolta meg magát.

Kétezer drón a Duna felett – látványos lesz, a tévénézőknek pedig extrával készülnek

Az államalapítás ünnepének csütörtök esti csúcspontja egy 32 perces, egyetlen dramaturgiai ívre épülő audiovizuális produkció lesz a Duna felett, amelyben nem a tűzijáték, hanem a fényfestés és kétezer drón viszi a főszerepet.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×