Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.42
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Theresa May brit miniszterelnök nyilatkozik a londoni kormányfői rezidencia előtt 2018. november 14-én, miután kormánya jóváhagyta a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezetet.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Theresa May: én viszem végig a brexitet

Nem szándékozik lemondani a brit kormányfő, aki ellen bizalmatlansági szavazást kezdeményezett a kormányzó brit Konzervatív Párt keményvonalas brexit-párti frakciócsoportjának vezetője.

Theresa May brit miniszterelnök egyenes utalást tett arra, hogy a brit EU-tagság megszűnésének megállapodástervezetét érő súlyos bírálatok ellenére sem kíván távozni tisztségéből, kijelentve: ő szándékozik végigvinni a brexit-folyamatot.

A Downing Street-i kormányfői hivatalban csütörtök este tartott sajtóértekezletén közölte azt is: sajnálja, hogy több kormánytag távozott a kabinetből a tervezet feletti nézeteltérések miatt, de ő

továbbra is maradéktalanul hisz abban, hogy az Egyesült Királyság és minden egyes lakója számára az a helyes irány, amelyet ő kijelölt.

Lemondási hullám után

A nap folyamán több államtitkári rangú tisztviselő mellett bejelentette lemondását Dominic Raab, aki eddig a Brexit-folyamatot irányító minisztériumot (DExEU) vezette, azzal az indokkal, hogy nem tudja "jó lelkiismerettel" támogatni a Brexit feltételrendszeréről szóló megállapodástervezetet. Hasonló indokkal lemondott Esther McVey munka- és nyugdíjügyi miniszter is.

Nem sokkal a miniszteri és államtitkári lemondások után bizalmatlansági szavazást kezdeményezett Theresa May ellen a kormányzó brit Konzervatív Párt legnagyobb keményvonalas Brexit-párti frakciócsoportjának - European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) - vezetője, Jacob Rees-Mogg.

Jacob Rees-Mogg, a Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését, a brexitet támogató konzervatív képviselő nyilatkozik a londoni parlament előtt 2018. november 15-én. Rees-Mogg bizalmatlansági indítványt nyújtott be Theresa May miniszterelnökkel szemben, mert kormánya jóváhagyta a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezetet.
MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga
Jacob Rees-Mogg, a Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését, a brexitet támogató konzervatív képviselő nyilatkozik a londoni parlament előtt 2018. november 15-én. Rees-Mogg bizalmatlansági indítványt nyújtott be Theresa May miniszterelnökkel szemben, mert kormánya jóváhagyta a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezetet. MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Lépését azzal indokolta, hogy ő sem tudja támogatni a brexit feltételrendszeréről szóló megállapodástervezetet, amelyet a brit kormány előző este fogadott el. A befolyásos tory politikus kijelentette: az ERG hónapok óta "könyörgött" Theresa Maynek, hogy hajtson végre irányváltást a brexit-stratégiában, de mindhiába.

Theresa May azt mondta, megérti, hogy egyeseknek nem tetszenek a megállapodástervezetben foglalt kompromisszumok, de senki sem tudhatja, milyen következményekkel járna, ha a kormány nem szerdán elfogadott tervezet alapján vinné tovább a folyamatot. A brit kormányfő szerint, ha letérnének erről az irányról "mély, súlyos bizonytalanságot" teremtene.

Theresa May megerősítette azt a többször hangoztatott álláspontját, hogy

nincs lehetőség újabb népszavazásra a brit EU-tagságról,

annak ellenére sem, hogy egyre több szervezet és közéleti személyiség követeli ennek kiírását.

A brit EU-tagságról 2016-ban tartott referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×