eur:
409.32
usd:
374.42
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Theresa May brit miniszterelnök a Brexit ügyében tartandó rendkívüli kabinetülésre indul a londoni kormányfői rezidenciáról, a Downing Street 10-ből 2018. november 14-én. Az ülésen a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás szövegtervezetét vitatják meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

May: ha nem ez a tervezet lesz, elmaradhat a brexit is

A brit miniszterelnök szerint csak a brexit feltételrendszeréről szóló jelenlegi megállapodástervezettel képzelhető el az Egyesült Királyság zökkenőmentes kilépése az Európai Unióból. Közben lemondási hullám indult el a kormányban, egy képviselő pedig sajtóhírek szerint arra készül, hogy bizalmatlansági indítványával megbuktassa a miniszterelnököt.

Theresa May, aki csütörtökön tájékoztatta a londoni alsóház képviselőit a tervezetről, kijelentette, hogy a dokumentum elfogadásával szemben csak két egyéb választási lehetőség létezik:

  • a megállapodás nélküli kilépés, vagy
  • az, hogy az Egyesült Királyság ki sem lép az EU-ból.

May parlamenti felszólalása előtt nem sokkal bejelentette lemondását Dominic Raab, aki eddig a brexit-folyamatot irányító brit minisztériumot (DExEU) vezette. Lépését azzal indokolta, hogy nem tudja "jó lelkiismerettel" támogatni a kormány által előző este jóváhagyott megállapodástervezetet.

Ugyancsak csütörtökön hasonló indokokkal lemondott Esther McVey munka- és nyugdíjügyi miniszter és a keményvonalas brexit-párti oktatási államtitkár, Anne-Marie Trevelyan is.

Az 585 oldalas dokumentummal rendkívül elégedetlen kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas brexit-tábor frakciójának több képviselője felvetette a kormányfő elleni bizalmatlansági indítvány kezdeményezésének lehetőségét. A Daily Telegraph újságírójának értesülései szerint Jacob Rees-Mogg lesz az, aki indítványával kezdeményezi majd Theresa May eltávolítását a kormányfői pozícióból.

Theresa May ugyanakkor csütörtöki alsóházi tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a megállapodástervezet még nem végleges, a hozzá kapcsolódó politikai deklaráció pedig, amely a majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszert körvonalazza, olyan szabadkereskedelmi megállapodást irányoz elő, amely szerinte

ambiciózusabb az Európai Unió által bármely más országgal eddig megkötött hasonló egyezményeknél.

Theresa May szerint a megállapodástervezet biztosítja az Egyesült Királyságban élő több mint 3 millió külföldi EU-állampolgár, illetve az Európai Unióban élő egymillió brit jogosultságainak további érvényesülését.

Félnek, hogy végleges lesz az átmeneti vámszabályozás

A tory brexit-tábor a tervezetnek azt a részét támadja leginkább, amelynek alapján szükség esetén egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között. Ez pótmegoldásként szerepel a tervezetben az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülésére, arra az esetre, ha a brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jönne létre átfogó megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszeréről.

A bírálók egyik fő kifogása az, hogy ez a megoldás végdátum nélkül lépne életbe. Dominic Raab is azzal indokolta lemondását a brexit-ügyi tárca éléről, hogy ennek alapján az EU megvétózhatná, ha London ebből a szabályozási rendszerből ki akarna lépni.

Theresa May szerint azonban

az átmeneti közös vámszabályozási keretrendszer csak pótmegoldás, amelyet valójában sem London, sem az EU nem akar használni.

May szerint egy olyan "biztosítási kötvényről" van szó, amelyet a két fél arra az esetre kötött, ha az új kétoldalú kereskedelmi viszonyrendszer a brexit utáni átmeneti időszak végéig nem öltene végleges formát.

A brit kormányfő kijelentette: az Európai Unió semmiféle jövőbeni partneri viszonyról nem lenne hajlandó tárgyalni e nélkül a megoldási opció nélkül.

A csütörtöki miniszteri lemondásokra és a brexit-megállapodást övező politikai viharra a font zuhanni kezdett, a csütörtök délutáni londoni kereskedésben csaknem másfél százalékkal 1,275 dollár/fontig süllyedt az 1,30 dollárhoz közeli előző esti záró szintről, majd Theresa May alsóházi beszéde után valamelyes erősödéssel 1,28 dollár/font fölé emelkedett.

Címlapról ajánljuk
Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Az elnökválasztás után – a pénzpiaci elemzői vélemények szerint – a mostaninál magasabb inflációs környezet jöhet az Egyesült Államokban, ami lecsapódhat a devizapiacokon is. Főleg, ha az amerikai elnökválasztás után elindul egy erőteljes kereskedelmi háború a világban – mondta az InfoRádióban Nagy Viktor, a Portfolio vezető elemzője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×