Infostart.hu
eur:
364.66
usd:
325.65
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
2017. szeptember 7-i kép Friedrich Merz német politikusról, egykori szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakcióvezetőről a Man meets Technology címmel rendezett bankárkonferencián Frankfurtban. A politikai pályafutását 2009 óta szüneteltető Merz 2018. október 30-án bejelentette, hogy elindul a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségéért a párt decemberi kongresszusán. Az előző napon Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke bejelentette, hogy nem indul többet a pártelnöki tisztségért.
Nyitókép: MTI/EPA/Armando Babani

Merkel évtizedes ellenfele lehet az utódja

A Kereszténydemokrata Unió, a CDU új elnökéről, Angela Merkel utódjáról a december 7-re, Hamburgba összehívott kongresszus 1001 küldötte titkos szavazással dönt. A jelöltek között felbukkant a kancellár régi ellenfele és az egyik bizalmasa is.

Mint ismeretes, a CDU a hesseni tartományi választáson súlyos szavazatveszteséget szenvedett el, a testvérpárt, a csak Bajorországban működő Keresztényszociális Unió, a CSU ugyancsak tartományi választáson veszített rengeteget a támogatottságából, ezért Angela Merkel kancellár bejelentette, hogy nem kívánja jelöltetni magát pártja elnöki posztjára a decemberi tisztújító kongresszuson.

Hamburgban nemcsak a párt új elnökét, hanem főtitkárát is meg fogják választani, holott az eddigi főtitkár – akit a kancellár híveként tartanak számon – korábban nem utalt arra, hogy december 7-ét követően a feladatkörét is esetleg más tölti majd be. A CDU ügyvezetője Berlinben közölte, hogy minden párttag pályázhat az elnökségére. Eddig már 12-en jelentették be igényüket, de közülük egyelőre

csak három jelöltet tartanak esélyesnek a tisztség elnyerésére: a politikai porondra váratlanul visszatérő Friedrich Merzet, Annegret Kramp-Karrenbauer pártfőtitkárt, továbbá Jens Spahn egészségügyi minisztert.

A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a kereszténydemokrata választók legalább 44 százaléka a konzervatív beállítottságú, 63 éves Friedrich Merz ügyvédet látná a legszívesebben a CDU élén. Merz a szociáldemokrata Gerhard Schröder kormányzása idején két éven át volt a CDU/CSU parlamenti frakciócsoportjának vezetője és következésképpen az akkori ellenzék kulcsfigurája, de

2002-ben tisztségét kénytelen volt átadni a CDU-elnök Angela Merkelnek, és emiatt erős feszültség támadt közöttük.

Az 1994 óta Bundestag-tag Merz 2009-ben még képviselői mandátumáról is lemondott, és cégjogászként folytatta.

Néhány évvel később a világ egyik legnagyobb vagyonkezelő intézményében, a BlackRock központjában intézte a német befektetők ügyeit. Miután jórészt a német törvényhozás elnökének, Wolfgang Schäublénak sugalmazására Merz a múlt héten bejelentette, hogy pályázni akar a Kereszténydemokrata Unió elnöki posztjára, a BlackRocknál kifejtett tevékenységét számos bírálat érte. A vele szemben felmerült kifogások között szerepel múltbeli ellentéte is a kancellárral, amit előbb maga, majd Angela Merkel is azzal hárított el, hogy a nézetkülönbségek dacára mindketten készen állnak az eredményes együttműködésre.

Elemzők szerint a napi politikán kívülről érkező Friedrich Merz friss lendületet adhat a népszerűségéből fokozatosan veszítő Kereszténydemokrata Uniónak, ehhez azonban fontos az is, hogy a kancellár és a pártelnök között egyetértés uralkodjék, ugyanis

Merkel nem hagyott kétséget afelől, hogy a jelenlegi törvényhozási időszak végéig, tehát még további három éven át a kormány élén akar maradni.

Ezért megfigyelők a párt főtitkárát, a kancellárhoz közel álló Annegret Kramp-Karrenbauert simulékonyabb munkatársnak tudnák elképzelni a pártelnöki tisztségben. Mindenesetre Berlinben meglepetést keltett, hogy a főtitkári feladatot csupán az év eleje óta ellátó Kramp-Karrenbauer tisztsége is szavazás tárgyát fogja képezni a Kereszténydemokrata Unió hamburgi kongresszusán, amelyen az 1001 küldött titkos szavazással dönt a párt két legfontosabb tisztségének odaítéléséről.

A hónap közepe és december elseje között valamennyi pályázónak egyenlő időt biztosítanak programjának ismertetésére a párt regionális értekezletein. A berlini koalícióban tapasztalható feszültségek miatt

Gerhard Schröder volt kancellár már a bizalmi szavazás felvetését ajánlotta Angela Merkelnek,

ugyanis csak a parlament döntése válthatja le a kormány éléről, és ebben az esetben új választás kiírása jelenthetne kivezető utat a politikai patthelyzetből.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Sokkal bátrabb költségvetési tervezetre lenne szükség 2027-ben ahhoz, hogy 2032-re be lehessen vezetni az eurót Magyarországon – mondta Surányi György volt jegybankelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott, „A forinttól az euróig: úton a közös valuta felé” című kerekasztal-beszélgetésen. A közgazdász hozzátette, a rezsicsökkentéshez, a fiatalok és az édesanyák adómentességéhez is hozzá kell nyúlnia a kormánynak az eurózónához való csatlakozás érdekében.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Megvan az ukrán-orosz találkozó időpontja, másik kontinensen okozhatnak galibát az ukrán hírszerzők - Háborús híreink kedden

Megvan az ukrán-orosz találkozó időpontja, másik kontinensen okozhatnak galibát az ukrán hírszerzők - Háborús híreink kedden

Stewe Witkoff amerikai különmegbízott bejelentette, hogy november 10 és 11 között kerül megrendezésre a következő orosz-ukrán béketárgyalás Abu-Dzabiban. Dmitro Lubinec ukrán és Jana Lantratova orosz emberi jogi biztos levélben kéri az amerikai first lady, Melania Trump segítségét abban, hogy a herszoni Oleski környékére kihirdetett tűzszünetet más régiókra is kiterjesszék. A közelmúlt katonai puccsai óta Oroszországhoz egyre közelebb kerülő Mali és Niger azzal vádolja az ukrán titkosszolgálatot, hogy ellenzéki fegyveres csoportokat támogat a Száhel-övezetben. Kijev tagadja a vádakat. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×