Infostart.hu
eur:
386.09
usd:
331.52
bux:
118863.12
2026. január 14. szerda Bódog

Még nem történt ilyen Japánban

Sosem tapasztalt hőség sújtja Japánt, a meteorológiai megfigyelések történetében először mértek 41,1 Celsius-fokot - közölték a hatóságok.

A hőmérséklet 40 Celsius-fok fölé emelkedett hétfőn a Gifu prefektúrában lévő Szaitamában és a fővárosban, Tokióban. Minden idők legmagasabb hőmérsékletét, 41,1 fokot mértek a fővárostól északnyugatra fekvő Kimagaja városában, ahol 1896 óta állnak rendelkezésre hőmérsékleti adatok. Az eddigi rekordhőmérséklet 41 fok volt, amelyet a nyugati Kocsi prefektúrában mértek 2013 augusztusában.

Előző nap, vasárnap a hőmérséklet 35 Celsius-fok fölé emelkedett az ország 927 megfigyelési pontja közül 237-ben. Idén ez volt a legmagasabb adat - közölte az időjárási szolgálat. A hőség miatt vasárnap 3125 esetben riasztották a mentőket a fővárosban, a legtöbb segélykérés volt egy napon az 1936-ban létesített egészségügyi készenléti szolgálat történetében.

A szigetországon több hőhullám vonult végig ebben a hónapban, kéttucatnyin haltak meg hőgutában, csaknem tízezren kerültek kórházba. A halálos áldozatok többsége idős volt. A Kyodo hírügynökség arról számolt be, hogy hétfőn hárman haltak meg, köztük egy 90 éves férfi is, akire eszméletlen állapotában találtak a fővárostól északra fekvő Csicsibu településen. Ő a kórházban halt meg.

Tavaly 44 ember halt meg a hőgutában Japánban.

Az orvosok arra figyelmeztették a lakosokat, hogy ne tartózkodjanak sokat a tűző napon, hordjanak kalapot és igyanak sok folyadékot. A hatóságok szerint július végéig marad a hőség.

Japánban, a mostani rendkívüli meleget megelőzően, heves esőzések voltak az ország nyugati részében, árvizek és földcsuszamlások alakultak ki. A természeti csapásokban mintegy 220 ember halt meg.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.

Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Éles politikai vita bontakozott ki Csehországban az Ukrajnának szánt lőszerszállítások miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš azt állítja: a korábbi kormány több száz milliárd koronányi fegyverüzletet bonyolított le úgy, hogy erről sem a parlament, sem a közvélemény nem kapott világos tájékoztatást. Petr Fiala volt kormányfő viszont azzal vádolja Babišt, hogy felelőtlen nyilatkozataival emberek és cégek biztonságát veszélyezteti.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Hangosan dübörögnek a harci dobok: egyre többen számítanak háborúra, Amerika lépése döntő lehet

Hangosan dübörögnek a harci dobok: egyre többen számítanak háborúra, Amerika lépése döntő lehet

A Kínai Népköztársaság (vagyis Kína) fokozza a nyomását a Kínai Köztársaságra (Tajvan), azzal fenyegetve a „kvázi független” szigetet, hogy akár háborút is kockáztatnak a céljaik eléréséhez. A potenciális forgatókönyvek száma egyre növekszik, az óvatos megközelítéstől a pusztító háborúig bármit lehetségesnek tartanak a szakemberek. Ez az Egyesült Államok lehetséges közbelépésére is hatást gyakorol. A cikkben annak járunk utána, hogy miként indulhat meg a háború a Távol-Keleten, és erre milyen válaszokat adhat a washingtoni vezetés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×