Infostart.hu
eur:
354.22
usd:
305.01
bux:
133591.93
2026. június 4. csütörtök Bulcsú
Golyó által kilyukasztott katonai sisak a törmelék között egy kijevi utcán 2022. február 26-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

A nyugati lakosság többsége szerint világháború is jöhet – felmérés

Egy közvélemény-kutatás azt vizsgálta, mennyire tart a lakosság egy világháború kitörésétől, mennyire támogatják akár anyagi áldozatok árán is a védelmi költések növelését, illetve hogy mit gondolnak a nukleáris fegyverek bevetésének valószínűségéről.

A február elején, több mint kétezer ember megkérdezésével készült kutatás azt mutatja, hogy az öt vizsgált országból négyben – az Egyesült Államokban, Kanadában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban – a válaszadók többsége valószínűbbnek tartja egy világháború kitörését a következő öt évben, mint annak elkerülését. Egyedül a németek valamelyest optimistábbak: ők az egyetlenek, akik szerint nem valószínű egy újabb globális fegyveres konfliktus a közeljövőben.

A trend azonban mindenhol az aggodalom növekedését mutatja. Nagy-Britanniában például egy év alatt 30 százalékról 43 százalékra emelkedett azok aránya, akik reális forgatókönyvnek tartják egy világháború kitörését. Az Egyesült Államokban pedig a lakosság közel fele, 46 százaléka osztja ezt a félelmet – idézte a Politico által közölt kutatási eredményeket a Portfolio.

Mindeközben rohamosan csökken azok száma, akik szerint „valószínűtlen” egy világháború a következő években: a nyugati országok lakosságának mindössze 21-40 százaléka gondolja azt, hogy nem lesz ilyen fegyveres konfliktus.

További fontos eredménye a közvélemény-kutatásnak, hogy elvben széles körű a támogatás a védelmi költségvetések növelésére, ám ez a támogatás azonban drasztikusan visszaesik, amint konkrét anyagi áldozatokról, például adóemelésről vagy megszorításokról esik szó. A francia és a német közvélemény különösen elutasítóvá vált az elmúlt egy évben.

A nukleáris fegyverek bevetésétől való félelem is kézzelfoghatóvá vált. A vizsgált országokban legalább minden harmadik ember attól tart, hogy a következő öt évben atomfegyvert vetnek be egy fegyveres konfliktus során.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.05. péntek, 18:00
Gáncs Kristóf
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnöke
Nagyot ment csütörtökön a Dow Jones

Nagyot ment csütörtökön a Dow Jones

Vegyes mozgásokat lehet ma látni a nemzetközi piacokon, Európában a nap első fele iránykereséssel telt, majd délutánra enyhe emelkedés alakult ki, miután az olajár érdemben csökkent azt követően, hogy Izrael és Libanon megegyezett a tűzszünet megújításáról, ez pedig az iráni békereményeket is felélesztette. Nyomást helyez ugyanakkor a tőzsdékre, hogy az elmúlt hónapok sztárjainak számító technológiai és chipgyártó vállalatok részvényeiben profitrealizálás indult meg, amit néhány nagyobb vállalat frissen megjelent gyorsjelentése is fokozott. Ez utóbbi ugyanakkor inkább az amerikai tőzsdéken látszik jelenleg, ott a Nasdaq alulteljesítő. A jó európai hangulathoz képest a magyar tőzsde alulteljesítő volt ma, a BUX index végül 0,8 százalékos mínuszban zárt, a blue chipek pedig kivétel nélkül estek. Az amerikai tőzsdéken változott a hangualt: a Dow Jones markáns pluszban zárt, az S&P 500 is emelkedett, a Nasdaq gyakorlatilag nullában zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×