Infostart.hu
eur:
387.71
usd:
334.02
bux:
123872.29
2026. március 6. péntek Inez, Leonóra
Golyó által kilyukasztott katonai sisak a törmelék között egy kijevi utcán 2022. február 26-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

A nyugati lakosság többsége szerint világháború is jöhet – felmérés

Egy közvélemény-kutatás azt vizsgálta, mennyire tart a lakosság egy világháború kitörésétől, mennyire támogatják akár anyagi áldozatok árán is a védelmi költések növelését, illetve hogy mit gondolnak a nukleáris fegyverek bevetésének valószínűségéről.

A február elején, több mint kétezer ember megkérdezésével készült kutatás azt mutatja, hogy az öt vizsgált országból négyben – az Egyesült Államokban, Kanadában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban – a válaszadók többsége valószínűbbnek tartja egy világháború kitörését a következő öt évben, mint annak elkerülését. Egyedül a németek valamelyest optimistábbak: ők az egyetlenek, akik szerint nem valószínű egy újabb globális fegyveres konfliktus a közeljövőben.

A trend azonban mindenhol az aggodalom növekedését mutatja. Nagy-Britanniában például egy év alatt 30 százalékról 43 százalékra emelkedett azok aránya, akik reális forgatókönyvnek tartják egy világháború kitörését. Az Egyesült Államokban pedig a lakosság közel fele, 46 százaléka osztja ezt a félelmet – idézte a Politico által közölt kutatási eredményeket a Portfolio.

Mindeközben rohamosan csökken azok száma, akik szerint „valószínűtlen” egy világháború a következő években: a nyugati országok lakosságának mindössze 21-40 százaléka gondolja azt, hogy nem lesz ilyen fegyveres konfliktus.

További fontos eredménye a közvélemény-kutatásnak, hogy elvben széles körű a támogatás a védelmi költségvetések növelésére, ám ez a támogatás azonban drasztikusan visszaesik, amint konkrét anyagi áldozatokról, például adóemelésről vagy megszorításokról esik szó. A francia és a német közvélemény különösen elutasítóvá vált az elmúlt egy évben.

A nukleáris fegyverek bevetésétől való félelem is kézzelfoghatóvá vált. A vizsgált országokban legalább minden harmadik ember attól tart, hogy a következő öt évben atomfegyvert vetnek be egy fegyveres konfliktus során.

Címlapról ajánljuk
A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

Blue Sparrow a neve annak a különleges rakétának, ami végezett Irán első számú vezetőjével. Az eszközt eredetileg egész más célra tervezték az izraeliek.

Ukrán fenyegetés: katonáknak adná meg Orbán Viktor címét Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök abbahagyja az Európai Unión belül a 90 milliárd eurós hitel végső jóváhagyásának blokkolását – és a szavaihoz némi fenyegetést is hozzátett. Mindezt az államfő csütörtökön Kijevben mondta egy sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Ma is az iráni háború friss fejleményei borzolták a kedélyeket a világ tőzsdéin, a tegnapi meredek zuhanást követően Ázsiában kisebb felpattanást láthattunk, a jó hangulat azonban Európára már nem terjedt tovább, a nagyobb részvényindexek ma is inkább estek, miközben a Brent nyersolaj ára tovább emelkedett. Üdítő kivétel volt viszont a magyar tőzsde, hiszen a BUX index a kedvezőtlen nemzetközi mezőnyben nagyot tudott emelkedni és végül 1 százalékos pluszban zárt. Az emelkedést elsősorban az OTP-nek és a Molnak lehetett köszönni; előbbi a holnap hajnalban érkező negyedik negyedéves gyorsjelentés közzététele előtt tudott feljebb kerülni, utóbbi árfolyamát pedig az iráni háború nyomán tovább emelkedő olajár hajtotta. Este Amerikában masszív mínuszok kezdtek kibontakozni, miután a WTI olaj árfolyama átlépte a 80 dollárt, és olajársokktól tart a részvénypiac.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×