Infostart.hu
eur:
374.97
usd:
320.11
bux:
132888.2
2026. április 10. péntek Zsolt
Golyó által kilyukasztott katonai sisak a törmelék között egy kijevi utcán 2022. február 26-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

A nyugati lakosság többsége szerint világháború is jöhet – felmérés

Egy közvélemény-kutatás azt vizsgálta, mennyire tart a lakosság egy világháború kitörésétől, mennyire támogatják akár anyagi áldozatok árán is a védelmi költések növelését, illetve hogy mit gondolnak a nukleáris fegyverek bevetésének valószínűségéről.

A február elején, több mint kétezer ember megkérdezésével készült kutatás azt mutatja, hogy az öt vizsgált országból négyben – az Egyesült Államokban, Kanadában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban – a válaszadók többsége valószínűbbnek tartja egy világháború kitörését a következő öt évben, mint annak elkerülését. Egyedül a németek valamelyest optimistábbak: ők az egyetlenek, akik szerint nem valószínű egy újabb globális fegyveres konfliktus a közeljövőben.

A trend azonban mindenhol az aggodalom növekedését mutatja. Nagy-Britanniában például egy év alatt 30 százalékról 43 százalékra emelkedett azok aránya, akik reális forgatókönyvnek tartják egy világháború kitörését. Az Egyesült Államokban pedig a lakosság közel fele, 46 százaléka osztja ezt a félelmet – idézte a Politico által közölt kutatási eredményeket a Portfolio.

Mindeközben rohamosan csökken azok száma, akik szerint „valószínűtlen” egy világháború a következő években: a nyugati országok lakosságának mindössze 21-40 százaléka gondolja azt, hogy nem lesz ilyen fegyveres konfliktus.

További fontos eredménye a közvélemény-kutatásnak, hogy elvben széles körű a támogatás a védelmi költségvetések növelésére, ám ez a támogatás azonban drasztikusan visszaesik, amint konkrét anyagi áldozatokról, például adóemelésről vagy megszorításokról esik szó. A francia és a német közvélemény különösen elutasítóvá vált az elmúlt egy évben.

A nukleáris fegyverek bevetésétől való félelem is kézzelfoghatóvá vált. A vizsgált országokban legalább minden harmadik ember attól tart, hogy a következő öt évben atomfegyvert vetnek be egy fegyveres konfliktus során.

Címlapról ajánljuk
Figyelmezteti a szavazókat a választási iroda

Figyelmezteti a szavazókat a választási iroda

A választási szervek felkészültek mind a hazai, mind a külképviseleti szavazás lebonyolítására, a levélszavazás a jogszabályi előírásoknak megfelelően zajlik. Viszont figyelmeztetést tettek közzé: ne hagyják az utolsó pillanatokra a voksolást, mert sorok alakulhatnak ki, és senki ne felejtse otthon az igazolványát.

Orbán Viktor-interjú: mi meg tudjuk védeni az országot az energetikai és pénzügyi válságtól

Választás előtt állunk, 3 millió szavazatot szeretnénk kapni. Nekünk nincs B tervünk – fogalmazott egy pénteki tévéinterjúban Orbán Viktor. A kormányfő úgy látja, a 2026-os, a 2027-es, de talán még a 2028-as év is nehéz lesz, de először is arra készül, hogy „egy nagy elejtett medve bundájával jelentkezzen a szűcsnél”. Megadta a következő ciklus pilléreit is, amelynek egyike Paks III beindítása.
inforadio
ARÉNA
2026.04.13. hétfő, 18:00
Virág Andea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Giró-Szász András politikai tanácsadó
Ma végleg lezárulhat a háború, Izrael hajlandó békülni, az ajatollah bosszút ígér – Híreink percről percre a közel-keleti konfliktusról pénteken

Ma végleg lezárulhat a háború, Izrael hajlandó békülni, az ajatollah bosszút ígér – Híreink percről percre a közel-keleti konfliktusról pénteken

Donald Trump amerikai elnök azt mondta egy NBC Newsnak adott interjúban, hogy a libanoni hadműveletek visszafogására kérte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. Az amerikai vezető úgy látja - napokon belül meg fognak tudni állapodni Iránnal egy békeszerződés nyélbe ütéséről. Nagyon úgy tűnik, hogy Libanon és Izrael hamarosan tárgyalni kezd az országban zajló harcok beszüntetéséről. Felolvastak az iráni köztelevízióban egy olyan üzenetet, melyet állítólag Irán legfőbb vezére, Modzstaba Hámenei küldött az iráni népnek – számol be az Al-Dzsazíra. A nap folyamán Irán és az USA Pakisztánban fog tárgyalni a háború lezárásáról. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×