Infostart.hu
eur:
379.28
usd:
320.1
bux:
126911.55
2026. február 13. péntek Ella, Linda
Golyó által kilyukasztott katonai sisak a törmelék között egy kijevi utcán 2022. február 26-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

A nyugati lakosság többsége szerint világháború is jöhet – felmérés

Egy közvélemény-kutatás azt vizsgálta, mennyire tart a lakosság egy világháború kitörésétől, mennyire támogatják akár anyagi áldozatok árán is a védelmi költések növelését, illetve hogy mit gondolnak a nukleáris fegyverek bevetésének valószínűségéről.

A február elején, több mint kétezer ember megkérdezésével készült kutatás azt mutatja, hogy az öt vizsgált országból négyben – az Egyesült Államokban, Kanadában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban – a válaszadók többsége valószínűbbnek tartja egy világháború kitörését a következő öt évben, mint annak elkerülését. Egyedül a németek valamelyest optimistábbak: ők az egyetlenek, akik szerint nem valószínű egy újabb globális fegyveres konfliktus a közeljövőben.

A trend azonban mindenhol az aggodalom növekedését mutatja. Nagy-Britanniában például egy év alatt 30 százalékról 43 százalékra emelkedett azok aránya, akik reális forgatókönyvnek tartják egy világháború kitörését. Az Egyesült Államokban pedig a lakosság közel fele, 46 százaléka osztja ezt a félelmet – idézte a Politico által közölt kutatási eredményeket a Portfolio.

Mindeközben rohamosan csökken azok száma, akik szerint „valószínűtlen” egy világháború a következő években: a nyugati országok lakosságának mindössze 21-40 százaléka gondolja azt, hogy nem lesz ilyen fegyveres konfliktus.

További fontos eredménye a közvélemény-kutatásnak, hogy elvben széles körű a támogatás a védelmi költségvetések növelésére, ám ez a támogatás azonban drasztikusan visszaesik, amint konkrét anyagi áldozatokról, például adóemelésről vagy megszorításokról esik szó. A francia és a német közvélemény különösen elutasítóvá vált az elmúlt egy évben.

A nukleáris fegyverek bevetésétől való félelem is kézzelfoghatóvá vált. A vizsgált országokban legalább minden harmadik ember attól tart, hogy a következő öt évben atomfegyvert vetnek be egy fegyveres konfliktus során.

Címlapról ajánljuk
Hankó Balázs: 850 milliárd forintot fordítunk kulturális fejlesztésekre

Hankó Balázs: 850 milliárd forintot fordítunk kulturális fejlesztésekre

Korántsem került le az Iparművészeti Múzeum épületének felújítása a napirendről – hangsúlyozta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt a Közlekedési Múzeum, a Természettudományi Múzeum és a Mezőgazdasági Múzeum jövőjéről, a költözésekről is.

Mi okozta a tüzet? Egy szobában robbanás volt, büntetőeljárás indul Budakeszin

Az elsődleges vizsgálatok szerint valószínűleg az egyik szobában történt robbanás okozhatta a több halottat és rengeteg sérültet követelő, Budakeszin péntekre virradóra történt háztüzet – közölte a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője pénteken, a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján. Egy ember elhunyt a kórházban, így már négyre nőtt a halálos áldozatok száma. A sérülteké 26.
inforadio
ARÉNA
2026.02.13. péntek, 18:00
Hidasi Judit
japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája
Hangyasavban tárolnák a jövő energiáját - Magyar kutatók világraszóló megoldást találtak

Hangyasavban tárolnák a jövő energiáját - Magyar kutatók világraszóló megoldást találtak

Az energetikai trilemma – a fenntarthatóság, a megfizethetőség és az ellátásbiztonság kényes egyensúlya – határozza meg Magyarország és Európa gazdasági jövőjét - hangzott el a BME legutóbbi üzleti reggelijén. A Portfolio is részt vett az eseményen, ahol rövid idő alatt meglepően sok, egymással összefüggő állítás rajzolódott ki az energetika jövőjéről. A digitális ikrek térnyerésétől a kőolaj átalakuló szerepén és a hangyasavas hidrogéntárolás lehetőségén át egészen a fogyasztói berögződések és a kényszerpályára került áramhálózatok problémájáig számos stratégiai kérdés került terítékre - beszámolónk a rendezvényről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×