Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Brüsszel, 2018. június 29.Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor miniszterelnök (b-j) az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján az esemény második napján, 2018. június 29-én. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Politikai kacsa a brüsszeli migráns-megállapodás?

Budapest és Prága is cáfolja, hogy megállapodott volna Németországgal, ahogyan azt Angela Merkel állítja.

Tizennégy európai uniós ország, köztük Magyarország nyilatkozott a brüsszeli EU-csúcson úgy, hogy kész megállapodást aláírni a német kormánnyal a korábban másutt regisztrált, Németországból kiutasítandó menedékkérők gyorsított visszafogadásáról - tájékoztatta koalíciós partnereit szombaton Angela Merkel német kancellár a dpa német hírügynökség birtokába került feljegyzés szerint. Orbán Viktor miniszterelnök az MTI megkeresésére közölte: ez a szokásos politikai kacsa, semmilyen megállapodás nem született.

A koalíciós párt- és frakcióvezetőknek elküldött feljegyzésben Merkel egy sor más, az illegális bevándorlókkal kapcsolatos intézkedést is felvázolt annak az erőfeszítésnek a részeként, hogy kielégítse a keményebb migrációs politikát követelő koalíciós partnerét, a bajorországi Kereszténydemokrata Uniót (CDU).

A feljegyzés szerint a

megállapodásra kész 14 ország között van Magyarország, Lengyelország és Csehország is,

amelyek korábban hevesen elleneztek mindenféle menekültelosztási elképzelést. Rajtuk kívül még Belgium, Franciaország, Dánia, Észtország, Finnország, Litvánia, Lettország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Svédország egyezett meg a kérdésről Németországgal a csütörtök-pénteki brüsszeli EU-csúcstalálkozón.

A Reuters hírügynökség ismertetése szerint a kétoldalú megállapodások az eddigieknél sokkal hatékonyabbá tennék a visszaküldési folyamatot azoknak a menedékkérőknek az esetében, akiket előzőleg más országban már regisztráltak. Jelenleg a dublini eljárás szerint Németországból kezdeményezett repatriálások csupán 15 százaléka jár sikerrel - áll a dokumentumban. Ezért "kormányközi megállapodásokat fogunk aláírni egy sor tagálammal a repatriálási folyamat felgyorsítása és az akadályok felszámolása érdekében" - írta Merkel.

Azok a bevándorlók, akik Németországba próbálnak belépni úgy, hogy előzőleg már regisztrálták őket egy másik uniós országban, nagy gyűjtőtáborokba, úgynevezett "horgonyközpontokba" fognak kerülni, és ügyükben itt járnak majd el - közölte Merkel a dokumentumban. Ide kerülhetnek majd azok a migránsok, akik a hivatalos határellenőrzést kijátszva, "a zöld határon" próbálnának belépni Németország területére, továbbá azok, akik nem esnek a Görögországgal és Spanyolországgal - mint az EU külső határán fekvő országokkal - kötött menekültátvételi megállapodás hatálya alá.

Az új rendszerben gyorsított eljárásban dolgozzák majd fel azoknak a menekülteknek a kérelmét, akiknek az ujjlenyomatát már rögzítették az Eurodac nevű közös adatbázisban. A gyorsított eljárás egyhetes átfutást és gyorsított jogorvoslati lehetőséget jelent.

Az új befogadóközpontok a helyi lakosságtól elzártan fognak működni, s az odaszállított migránsok kötelesek lesznek a menekültügyi eljárásuk végéig ott tartózkodni.

Merkel továbbá fokozná a rendőrségi igazoltatásokat a határok közelében, amivel várhatóan jelentősen emelkedne azoknak a száma, akikről kiderül, hogy másik országban korábban már regisztrálták őket.

Német rendőrök mennek Bulgáriába

A kancellár tájékoztatójában szerepel emellett az is, hogy német rendőröket küldenek Bulgáriába az Európai Unió külső határvédelmének megerősítésére. "Meg fogjuk erősíteni a Görögország macedóniai és albániai határára telepített Frontex-alakulatokat" - írja feljegyzésében Merkel, hozzátéve, hogy támogatni fogják Görögországot és Bulgáriát határrendőrségük megerősítésében, s a vonatkozó intézkedéseket augusztus végére tervezi megvalósítani. "Készen kell állnunk arra is, hogy szükség esetén Szlovénia és Horvátország határának védelmét is támogassuk" - írja a kancellár.

A Kereszténydemokrata Uniót vezető (CDU) német kancellárnak július 1-jéig adott időt testvérpártja és koalíciós partnere, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) arra, hogy európai megoldást találjon a Németországba tartó bevándorlók tömegének kezelésére. A CSU szerint akár egyoldalú intézkedésekkel is meg kell tagadni a belépést a német határon az EU-ban máshol már regisztrált menedékkérőktől. Merkel és a CDU szerint viszont ezt egyoldalúan nem lehet bevezetni, csak úgy lehetne szigorítani, ha megállapodnak az érintett társországokkal a menedékkérők visszafogadásáról. A két párt közötti vita miatt akár a testvérpárti szövetség és a kormánykoalíció is veszélybe kerülhet.

Orbán Viktor: ez politikai kacsa

Orbán Viktor miniszterelnök az MTI megkeresésére közölte: ez a szokásos politikai kacsa, semmilyen megállapodás nem született.

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke emlékeztetett a korábbi magyar miniszterelnöki és kormányzati nyilatkozatokra; közlése szerint a magyar álláspont 2015 óta változatlan: Magyarország területére egyetlen menedékkérő sem léphetett úgy, hogy előtte nem járt Görögország vagy más uniós tagállam területén. Tehát senki nem nálunk lépett először az Európai Unió területére - fogalmazott.

Babis: Prága nem ígért ilyet

Andrej Babis cseh kormányfő is cáfolta, hogy Csehország ígéretet tett volna Angela Merkel német kancellárnak egy olyan megállapodás támogatására, amely szerint a német határról kiutasítandó migránsokat befogadnák azok az államok, amelyekben a migránsokat az Európai Unió területén először regisztrálták.

Ilyen tárgyalásokra Csehország és Németország között nem került sor és a cseh kormány nem csatlakozott ilyen megállapodáshoz - reagált a cseh miniszterelnök, aki Franciaországban tartózkodik munkalátogatáson.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×