Infostart.hu
eur:
377.76
usd:
317.04
bux:
130436.95
2026. február 10. kedd Elvira
Putyin ezekkel az új fegyverekkel fenyeget

Putyin ezekkel az új fegyverekkel fenyeget

Vlagyimir Putyin szerint sikeres volt a kísérlet minden egyes új orosz hadászati fegyverrel, s ezek olyan hatékonyak, hogy "kidobott pénznek" mondható az, amit az amerikai adófizetők zsebéből fordítottak a rakétavédelmi fegyverek fejlesztésére.

Vlagyimir Putyin az NBC tudósítójának, Megyn Kellynek adott interjúban beszélt erről azután, hogy csütörtöki évértékelő beszédében újfajta hadászati fegyverek kifejlesztését jelentette be, válaszul arra, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan kilépett a rakétavédelmi rendszerekről szóló, 1972-es ABM-szerződésből. Putyin a többi között a radarok számára láthatatlan atommeghajtású manőverező robotrepülőgép, nagy hatótávolságú, Kinzsal (Tőr) nevű hiperszonikus rakéta, továbbá egy új, Szarmat típusú nehéz interkontinentális ballisztikus (ICBM) rakéta, illetve atomtöltettel is felszerelhető nagy hatótávolságú mélyvízi drón kifejlesztéséről beszélt.

Az NBC felhívja a figyelmet arra, hogy szakértők szkeptikusan fogadták Putyin bejelentését, mert beszéde közben nem mutattak be valós tesztet ICBM-fegyverrel. Putyin kitérő választ adott arra a konkrét kérdésre, hogy Oroszország sikeres kísérletet hajtott-e végre atomhajtású ballisztikus interkontinentális rakétával?

"Minden egyes fegyverrendszer, amelyről ma beszéltem, könnyen kitér a rakétavédelmi rendszerek elől, és elkerüli őket" - mondta csütörtökön Putyin. Hozzátette, hogy egyesek közülük még "finomhangolásra és kidolgozásra" várnak, mások pedig már a hadsereg rendelkezésére állnak, és készek a bevetésre.

"A kísérletek mindegyike sikeres volt, csak ezek fegyverrendszerek a készültség bizonyos szakaszában vannak. Egy közülük már hadrendbe van állítva, a hadsereg rendelkezésére áll" - mondta Putyin az interjúban, amelyből az NBC csütörtökön egyelőre csak részleteket közölt.

Az NBC újságírója azt firtatta, hogy a parlament két háza és az orosz politikai élet meghatározó személyiségei előtt elmondott évértékelő beszéde tekinthető hidegháborús csatakiáltásnak, illetve fegyverkezési verseny folyik-e az Egyesült Államok és Oroszország között?

"Az én meglátásom szerint azok, akik a hidegháború kezdetéről beszélnek, valójában nem elemzők, ők propagandával foglalkoznak. Amennyiben ön fegyverkezési versenyről kérdez, hát az pont akkor vette kezdetét, amikor az Egyesült Államok kilépett az ABM-szerződésből" - mondta Putyin, akinek szavai csak angol fordításban hallhatók.

Az orosz elnök rámutatott arra, hogy együttműködést ajánlott az Egyesült Államoknak rakétavédelmi rendszerek közös fejlesztéséről, de ezt elutasították, ezért Oroszország legjobb érdekeit szolgálva kellett cselekednie.

"A nagyhatalmaknak - ahelyett, hogy fenyegetéseket kreálnak egymásnak -, közös erőfeszítéseket kell tenniük a terrorizmussal szembeni védelemre" - mondta Putyin.

Dana White, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője szerint a Pentagont nem érte meglepetésként Putyin bejelentése. White rámutatott, hogy Moszkva régóta fejleszti ezeket a fegyvereket, így az Egyesült Államok már számolt velük. "Biztosítjuk az amerikai népet, hogy teljesen felkészültünk" - tette hozzá a szóvivő.

Az amerikai külügyi tárca ugyanakkor azzal vádolta meg az orosz vezetést, hogy olyan atomfegyverek fejlesztésébe kezdett, amelyekkel megsérti a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) megkötött szerződés rendelkezéseit.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Bár Kína kezdetben tárgyalásos úton próbálta rendezni az amerikai védővámok kérdését, mostanra beleállt a problémába, és megmutatta: az Egyesült Államoknak nagyobb szüksége van a kínai termékekre – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kínának egy közepesen erős Oroszország az érdeke, amely sok szempontból Pekingtől függ.

Orbán Balázs: döntés született Ukrajna csatalakozásáról Magyarország feje fölött

Orbán Balázs szerint Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyarország megkérdezése nélkül született döntés, amely súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járna az ország számára. A miniszterelnök politikai igazgatója elutasítja a Zelenszkij-tervet, és azt állítja, Brüsszel és Kijev kormányváltást akar Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozását ne akadályozza a magyar vezetés.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×