Infostart.hu
eur:
386.91
usd:
333.3
bux:
125669.28
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián

Különös kegyelem Venezuálában

44 ellenzéki szabadult, mert sokba kerültek a börtönben.

Negyvennégy ellenzékit engedtek ki a börtönből az utóbbi három napban Venezuelában a legfőbb venezuelai végrehajtó hatalom, a szinte kizárólag Nicolás Maduro államfő híveiből álló alkotmányozó nemzetgyűlés javaslatára - közölte hétfőn Alfredo Romero, a Foro nevű venezuelai emberi jogvédő szervezet vezetője.

A szervezet által politikai foglyoknak nevezett ellenzékieket december 23. és 25. között engedték szabadon.

Romero ugyanakkor emlékeztetett, hogy a nagylelkűnek tűnő lépéssel a hatóságok akkor is csak a venezuelai politikai foglyok 16 százaléka nyerte vissza szabadságát, 227-en még mindig börtönben vannak.

Közölte azt is, hogy a kormány valójában

azért "kegyelmezett" meg az ellenzékieknek, mert drágállja ellátásukat.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés eredetileg 80 bebörtönzött kormányellenes aktivista szabadon bocsátására tett javaslatot. Köztük vannak olyanok, akiket 2014-óta, a 43 halálos áldozattal járó kormányellenes tüntetések nyomán tartanak fogságban, valamint olyanok is, akiket a 125 halálos áldozatot követelő 2017-es tavaszi megmozdulások során vettek őrizetbe.

A politikai ellenzék múlt héten fordult azzal a kéréssel Maduróhoz, hogy jóindulatának jeléül engedjen szabadon politikai foglyokat még karácsony előtt.

Venezuela az ország történek legsúlyosabb politikai, gazdasági és társadalmi válságát éli. A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olaj árának esése miatt gyakorlatilag összeomlott, az ellenzék pedig elsöprő többséget szerzett a parlamentben a legutóbbi választásokon. Ennek ellenére az elnök és a hozzá hű igazságszolgáltatás fokozatosan, de szinte teljesen megvonta a népképviselet minden jogkörét, augusztusban pedig úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlést választottak, amelyet a nemzetközi közösség jelentős része a választás körüli visszásságok miatt nem ismer el legitim testületnek. Az ellenzék pedig népszavazást szervezett, amelyen a 7,6 millió résztvevő 98 százaléka a nemzetgyűlést összehívása ellen foglalt állást. Április óta folyamatosak a gyakran erőszakba torkolló utcai tüntetések a dél-amerikai országban.

Maduro állítása szerint tavaly március óta folynak megbeszélések a kormány és az ellenzék között, hogy valamely módon kiutat találjanak az országot fojtogató válságból. A Demokratikus Egység Kerekasztala (MUD) nevű ellenzéki pártszövetség azt követeli Madurótól, hogy adjon biztosítékokat a 2018 végén esedékes elnökválasztás megtartására, engedjen szabadon több mint 500 politikai foglyot, tartsa tiszteletben a parlamentet és jogköreit, és függessze fel a népszerű ellenzékieket sújtó szankciókat, hogy azok indulhassanak a választásokon.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a kamara évnyitóján: békegazdaság vagy hadigazdaság? Ez a nagy kérdés ma

Orbán Viktor a kamara évnyitóján: békegazdaság vagy hadigazdaság? Ez a nagy kérdés ma

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évnyitóján a Puskás Stadionban beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Nagy Elek, az MKIK elnöke. Orbán Viktor és Nagy Elek együttműködési megállapodást ír alá többek között a szakképzés „egyablakosításáról”. A miniszterelnök beszélt arról is, hogyan csökkentenék a különadókat.

Elemző: úgy tűnik, a rezsimváltás elmarad Iránban, de az új vezetés gyengébb lesz

Ha valóban Ali Hamenei fia lesz Irán új legfőbb vezetője, az üzenet lenne a világ felé is, mert Modzstaba Hamenei vélhetően ugyanazt az irányt vinné tovább, mint az apja, ráadásul élvezi a Forradalmi Gárda támogatását is – mondta az InfoRádióban László Dávid. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese szerint az új iráni vezetés kompromisszumokra kényszerül majd, és az sem kizárt, hogy teljesen le kell állítania a nukleáris és a ballisztikus rakéta-programját.
Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, légicsata volt Katar felett, megtámadták Azerbajdzsánt - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, légicsata volt Katar felett, megtámadták Azerbajdzsánt - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Izrael szárazföldi inváziót kezdett Libanon déli részén, a harcok folyamatosak a Hezbollah erőivel. Emellett limitált katonai műveletet folytatnak Szíriában is, Daraá térségében. Izraeli hírszerzési források szerint a jemeni húszik is beszállhatnak hamarosan a háborúba, Szaúd-Arábia már készül a támadásra, ellentámadásra. Amerika és Izrael is legalább még egy, de inkább még két hétig tartó háborúzásra készül a Közel-Keleten. A katari légierő iráni bombázókat lőtt le a légtérben, a nap folyamán pedig rakétatámadás érte Dohát, illetve Bahreint és Izraelt is. Délelőtt a semleges kaukázusi Azerbajdzsán területét is iráni támadás érte. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni, közel-keleti háború csütörtöki fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×