A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék arról tájékoztatott, hogy az Európai Bizottság szerint a magyar hatóságok nem tettek eleget az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott uniós támogatások nyújtásának feltételéül követelt, állatjelölésre és -nyilvántartásra, élelmiszerbiztonságra, állategészségügyre, növényvédelemre, valamint a környezetvédelemre vonatkozó uniós előírásnak, ezért

több mint 6 millió euró (mintegy 1,8 milliárd forint) uniós finanszírozásból való kizárásáról döntött.

Az uniós bíróság ítéletében megállapította, hogy a bizottság álláspontjával ellentétben Magyarország nem követett el jogsértést, amikor a földekbe kijuttatott szerves trágya környezetre gyakorolt hatásainak értékeléséhez nem követelte meg az értékelést végző ellenőröktől a nitrogénhatóanyag-mennyiségének meghatározását célzó számítások ismételt elvégzését.

Véleményük szerint a tagállamokat

mérlegelési jogkör illeti meg az ellenőrzést lehetővé tevő kritériumok, módszerek és eszközök megállapításakor,

emellett az ismételt számítások szisztematikus elvégzésének megkövetelése az uniós jog által elő nem írt adminisztratív többletterhet is róna a magyar hatóságokra. Az uniós bíróság ezért részben megsemmisítette az uniós bizottság szankcionáló határozatát, és kimondta, az uniós finanszírozásból a bizottság által kizárt összeg nagyságát is arányosan csökkenteni kell.

A törvényszék az uniós bizottság felvetéseivel kapcsolatban ugyanakkor megállapította, hogy Magyarországnak valóban biztosítania kellett volna, hogy a gazdálkodók akkor is tiszteletben tartsák az uniós természetvédelmi szabályokat, ha egyébként nem a Natura 2000 program hálózathoz tartozó területeken tevékenykednek.

Megerősítették a bizottság azon következtetését is, amely szerint

Magyarország nem követelte meg a gazdálkodóktól a tájmegőrzésre vonatkozó uniós előírások betartását sem.

A bíróság az uniós bizottság azon kifogásának is helyt adott, amely szerint Magyarország helytelenül tette, amikor nem tekintette a szarvasmarhák nyilvántartási rendszerére vonatkozó szabályok megsértésének azt, ha egy gazdálkodó késedelmesen jelentette be az általa tartott szarvasmarhák számát. Végezetül a törvényszék úgy találta, hogy a köz- és állategészségügyi előírások gazdálkodók általi „kisebb jelentőségű” megsértése esetén Magyarország az e szabályokkal össze nem egyeztethető toleranciapolitikát folytatott.

Az uniós mezőgazdasági támogatások nyújtásával kapcsolatos felsorolt szabálytalanságoknál az Európai Unió Bírósága elutasította a Magyarország által benyújtott keresetet.