Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Hogyan tovább, Hollandia?

Összeomlottak a koalíciós tárgyalások.

Összeomlottak a hollandiai koalíciós tárgyalások, amelyek a március 15-i választások nyomán kezdődtek meg négy párt részvételével - jelentette be hétfőn az egyeztetéseket felügyelő Edith Schippers.

Az illetékes arról számolt be, hogy az érintett pártok nem tudtak megegyezésre jutni a bevándorlási politikáról, amely a választási kampány egyik központi témája volt. A pártok vezetői szerint a kérdésben áthidalhatatlanok a nézetkülönbségek.

"Nem működött, ezért véget értek a március 29 óta tartó tárgyalások. Nem tudom, sikerült volna-e megállapodniuk más kérdésekről, azt viszont igen, hogy mindegyik fél nagyon keményen dolgozott a szinte lehetetlen kombináció sikere érdekében" - mondta Schippers.

A tárgyalásokon a választást megnyerő Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) nevű liberális konzervatív párt, a kereszténydemokrata párt (CDA), valamint a liberális D66 és a környezetvédő Zöld Baloldal (GroenLinks) vett részt.

Szakértők szerint a D66 és a GroenLinks nagyjából hasonló állásponton van a bevándorlás és a menekültválság ügyében, a VVD és a CDA azonban a "keményvonalasabb" migrációs politika híve.

Az elemzők többsége úgy véli, hogy a VVD, a CDA és a D66 mindenképp benne lesz a kormányban, a Zöld Baloldal kiesésével pedig elsősorban a Keresztény Unió jöhet szóba negyedik pártként.

A kormányalakításhoz legalább 76 képviselői helyre van szükség a parlament 150 fős alsóházában, ami a választás eredményei alapján azt jelenti, hogy négy pártnak kell koalícióra lépnie egymással, ezért a szokásosnál is több időre lehet szükség a megállapodáshoz. Szakemberek szerint a tárgyalások összeomlása miatt még hónapokig elhúzódhat a folyamat.

Geert Wilders, a bevándorlásellenes Szabadságpárt (PVV) vezetője üdvözölte a fejleményeket, és tudatta, pártja kész a koalícióalakítási egyeztetésekre. A fősodorbeli pártok azonban határozottan kizárták a második legtöbb mandátumot szerző PVV-vel kötendő koalíció lehetőségét.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×