Infostart.hu
eur:
389.5
usd:
335.93
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér

A kormányok a felelősek a zsarolóvírusért a Microsoft szerint

A hét végén 150 országon végigsöprő zsarolóvírusos kibertámadás ébresztőül kell szolgáljon a kormányok számára - szögezte le a Microsoft, élesen bírálva a kormányokat, amiért számítógépes kártevőket halmoznak fel saját céljaikra.

"Ez a támadás újabb példával szolgál arra, miért okoz akkora problémát a biztonsági rések kormányok általi tartalékolása" - írta vasárnap egy blog-bejegyzésében Brad Smith, az informatikai óriáscég elnöke és jogi igazgatója.

"Ez egy 2017-ben kibontakozott jelenség" - tette hozzá.

A pénteken útjára indított és a világ 150 országában legalább 200 ezer számítógépet megfertőző zsarolóvírust szakértők szerint az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynökségétől (NSA) lopták el, más hackerszoftverekkel együtt. A kártevő a Windows operációs rendszerek egyik sebezhetőségét használja ki.

"Ismét az történt, hogy a kormányok által kihasznált (vírusok) kiszivárogtak a közös kibertérbe, és messze ható károkat okoztak" - állapította meg Brad Smith.

"Hagyományos fegyverekkel összevetve ez annak a forgatókönyvnek felel meg, mintha az amerikai hadseregtől ellopnák Tomahawk rakétáinak (manőverező robotrepülőgépeinek) egy részét" - példálózott a Microsoft elnöke.

"A közelmúltban tanúi voltunk, ahogy a CIA által elspájzolt biztonsági rések feltűntek a WikiLeaks oldalán, most pedig ez az NSA-től ellopott biztonsági rés sújtja világszerte a felhasználókat."

Informatikai szakértők az AP hírügynökség szerint régóta vitáznak arról, milyen egyensúlyt kellene tartaniuk a kormányzati hírszerző ügynökségeknek azon törekvésük között, hogy titokban tartsák a szoftverhibákat kémkedési és kiberháborús célokra, illetve, hogy megosszák az általuk felfedezett szoftverhibákat a technológiai cégekkel.

Az NSA és a washingtoni Fehér Ház egyelőre nem kívánta kommentálni a Microsoft elnökének nyilatkozatát.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×