Az immár két hete tartó vízhiány mintegy 5,5 millió embert érint - tudatta Egeland a Staffan de Misturával, az ENSZ szíriai különmegbízottjával tartott találkozója után.

Hozzátette: a súlyos helyzet ellenére a szíriai hatóságok megtagadták az ENSZ-től azt a lehetőséget, hogy humanitárius segélyeket juttasson el a vízhiánnyal küszködő damaszkuszi területekre, valamint öt helyszínre Damaszkusz, Homsz és Hama tartományban. Egeland csalódottságának adott hangot, mivel a szíriai kormány annak ellenére tagadja meg a hozzáférést a rászoruló területekhez, hogy tavaly december 30. óta "összességében betartott" általános tűzszünet van érvényben.

Damaszkuszt és környékét 70 százalékban a Barada-völgyből az Éjn al-Fájáh forrásból eredő Barada-folyó látja el vízzel, a völgy térségét azonban felkelők tartják ellenőrzésük alatt.

A szemben álló felek egymást vádolják a vízellátás megzavarásával: a kormány szerint a felkelők üzemanyagot öntöttek a forrásba, míg a lázadók szerint a kormányerők légicsapásaival súlyos károkat okoztak a forrás szivattyútelepében, kilyukasztva annak üzemanyagtartályait és ezzel beszennyezve a vízforrást.

Jan Egeland rámutatott, hogy a damaszkuszi lakosoknak nincs vezetékes vize, és csak kevés ivóvíz áll a rendelkezésükre. Hozzátette: csak a kórházak, iskolák és pékségek részesülnek megfelelő vízellátásban.

Az ENSZ humanitárius ügyi megbízottja figyelmeztetett: jelen állapotok között csak idő kérdése, hogy betegségek terjedjenek el.

Staffan de Mistura közölte, hogy António Guterres új ENSZ-főtitkár minden bizonnyal hamarosan lépéseket tesz a szíriai tárgyalások előremozdításának érdekében. Mistura emellett annak a reményének adott hangot, hogy a január második felére a kazahsztáni Asztanába tervezett békekonferencia megerősíti a jelenlegi fegyvernyugvást, és elősegíti a februárra tervezett szélesebb körű genfi tárgyalásokat az ENSZ égisze alatt. A világszervezet szíriai különmegbízottja hozzáfűzte: az ENSZ Biztonsági Tanácsának legutóbbi szíriai határozatai reményre adnak okot.