A közlemény szerint a KKDSZ – mint a magyar levéltári dolgozók többségének érdekképviselete – kiáll az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) dolgozó kollégák mellett, elismerve magas színvonalú szakmai munkájukat, függetlenül attól, hogy az intézményben jelenleg nincs alapszervezetük.

Mint írták, információik szerint kimondottan politikai kérésre, a Tisza Párt vállalásának teljesítése érdekében került sor az ÁBTL-ben őrzött „ügynökakták” gyors nyilvánossá tételére.

A múlt hiteles feltárását, a múlt dokumentumainak kutathatóságát és az ahhoz való minél szélesebb körű hozzáférés biztosítását a szakszervezet alapvető fontosságúnak tartja – tették hozzá.

A KKDSZ elvárja, hogy a közös múlt anyagainak megőrzéséhez a mindenkori kormány biztosítsa a megfelelő tárgyi és anyagi feltételeket, de a politika egyszer és mindenkorra vonuljon ki a tudományos életből a közgyűjteményi és közművelődési területen és bízza a szakmai anyagokat a szakmai szereplőkre – fogalmaztak.

A közleményben leszögezték: ez az eset is jól példázza, hogy ha a mindenkori politikai hatalom igyekszik a kulturális intézményrendszert közvetlenül befolyásolni – akár csak sürgetni egy dokumentum, lista, adatbázis mielőbbi közreadását – akkor előfordulhat, hogy visszafordíthatatlan károkat okoz.

A nyitottaktak.hu weboldalon mintegy 60 ezer, az államszocializmus ideje alatt ügynökként nyilvántartott személy adatai kerültek nyilvánosságra, a nevek közé ugyanakkor 164 olyan ember – köztük Lezsák Sándor, az Országgyűlés volt alelnöke, az MDF egyik alapítója – adatai is bekerültek, aki nem ügynök, hanem megfigyelt volt. A hiba észlelése után ezeket a neveket törölték.