A pillanatnyilag hatályos jogszabály szerint a jelenlegi technológiai követelményeknek megfelelő online pénztárgépeket csak december 31-ig lehet forgalomba helyezni, utána már nem – írja a G7.
A határidőt a korábbi Nemzetbiztonsági Minisztérium rendelete szabta meg, utána viszont, 2027 januárjától már csak olyan pénztárgépeket állítsanak üzembe a boltok, amelyek elektronikus nyugta adására is képesek.
Azonban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eddig mindössze egyetlen olyan e-pénztárgépet engedélyezett, amely nem szoftveres-felhő, hanem hardveralapú, azaz fizikai valóságában is létezik, és így be lehet állítani egy bolt kasszájába. Ez a gép azonban speciális jellegű, ahogy a NAV listájában is olvasható: „éttermi, egészségkártyás” használatra optimalizált. Az összes többi pénztárgéphasználatra kötelezett kereskedelmi egységnek vélhetően nem ez lesz a legjobb választás.
A december végi határidő azt jelenti tehát, hogy ha a következő hetekben nem bővül hirtelen és radikálisan az engedélyezett e-pénztárgépek választéka, akkor januártól a boltok döntő része nagyon nehéz helyzetbe kerül, ha le kell cserélnie a pénztárgépet, vagy új üzletet szeretne nyitni.
A lap kérdésére a Pénzügymniszter elárulta: a kérdéses rendeletnél „az online pénztárgépek üzembe helyezési határidejével összefüggő rendelkezés felülvizsgálata jelenleg folyamatban van”, és erről hamarosan további tájékoztatást ad.
Lehetséges, hogy meg kell hosszabbítani a határidőt, ám piaci forrásokra hivatkozva a lap azt írja, azon a határidőn nem akarnak változtatni, hogy 2028. június végéig az összes online pénztárgépet e-pénztárgépre kell majd cserélni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a boltoknak az eredeti menetrenddel ellentétben nem lesz 18 hónapjuk az átállásra, és az a gyakorlatban csak akkor kezdődhet el, ha lesz kínálat engedélyezett e-pénztárgépekből.
Az e-pénztárgépek alapbeállítás szerint elektronikus nyugtát fognak adni, ami azért nagy változás, mert a digitális forma lesz jogilag is az alap, és a kinyomtatott papíros verzió csak a másolat, amit adott esetben csak a vevő kérésére fog előállítani a bolt a kasszánál.
A vásárlók dolga az lesz, hogy az okostelefonjukra letöltött applikációjukban megjelenő QR-kódot felmutassák fizetéskor, ekkor a pénztárgépből a kasszás nem nyomtat ki semmit, mert a nyugtát a vásárló ezek után a saját telefonján, a nyugtatárban nézheti majd meg.
A kereskedő az applikáción keresztül akár vásárlási kuponokat is adhat majd a vevőinek, de ennél is érdekesebb, ha a törzsvásárlói kártya alkalmazással is egybegyúrja. Az is lehetséges, hogy egy saját applikáción belül fejlesszen fizetési lehetőséget, ebben az esetben pedig a pénztárnál nem kell majd külön bemutatni a nyugta alkalmazást és a bankkártyát.
Egy ilyen teljesen integrált rendszerben elképzelhető, hogy a vásárló előveszi a telefonját, és egyetlen kód felmutatásával fizet, pontokat gyűjt és nyugtát kap, de még a jótállási jegyet, a használati utasítást, a kuponokat és sorsjegyeket is megkapja egy központi tárhelyre.
Az eddigi egyetlen, NAV által engedélyezett e-pénztárgép fejlesztője a következő közleményt küldte a lapnak: „A forgalmazási engedélyben megjelölt speciális jelleg nem arra optimalizált működést jelent, hanem azt, hogy az általános kereskedelmi működés mellett az engedélyezett eszköz megfelel a rendeletben pluszban előírt speciális jellegű előírásoknak is.”







