Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Horizontal composition photography of a young men, specialized technician or just home man, trying to restore power after electricity outage in the dark with his light. He is looking on the circuit breaker, and try to find the right button to operate. Picture shot in the dark, with a LED hand light, which gives a cold colorimetry image, and selective focus on the finger human hand and button of the circuit breaker (ON-OFF), fuse box switch. Electrical cabinet, open, with electrical circuit breaker. Side view in selective focus.
Nyitókép: Gregory_DUBUS/Getty Images

Nem tanultunk a Covidból – pedig az összeomlás-kutató szerint a nyakunkon a válságok

Fenntarthatóság, klímaváltozás, kibertámadások – kifejezések, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat. Mit tenne, ha napokig nem férne hozzá a pénzéhez, mint a múlt héten Paraguayban milliók, vagy mihez kezdene, ha sokáig nem lenne áram, mint tavaly Spanyolországban rengeteg háztartás számára? A témáról Stumpf-Biró Balázs, összeomlás-kutató, környezettudós nyilatkozott az InfoRádióban.

Az összeomláskutató környezettudós, Stumpf-Biró Balázs szerint a Covid csak bemelegítés volt, amiből igazából semmit nem tanultunk.

„Az emberekben talán általában is, de itt a globális ipari civilizációban, a fogyasztói társadalomban mindennél nagyobb az igény az úgynevezett normalitásra, tehát hogy legyen úgy, ahogy volt, de ha lehet, akkor legyen jobb, és egyszerűen nem tudják elképzelni azt, de nem is akarják elképzelni azt, hogy adott esetben mondjuk az életük bármennyivel is rosszabb lesz” – fogalmazott.

Hozzátette: a covid csak bemelegítés volt, de sok tekintetben hasznos tapasztalat. „Ennek ellenére azt gondolom, hogy már-már mindenki belátta, hogy lényegében

civilizációs vagy társadalmi vagy gazdasági szinten semmilyen tanulságot nem fogadtunk meg abból az időszakból, nem hogy nem lassítottunk, hanem még inkább tövig nyomjuk a gázt a Covid óta,

és ez minden területen meg is mutatkozik.”

Kiemelte: az emberi rendszerek törékenységére nem nagyon figyelünk. Paraguayban néhány napja összeomlott az ország legnagyobb bankja. Ez ott olyan, mintha nálunk az OTP zárt volna be. Ott jelenleg hatalmas a káosz, mert az emberek nem férnek hozzá a pénzükhöz és nem tudnak a kártyájukkal sem fizetni. Miközben van áram, élelmiszer, víz, minden elérhető.

A Cassandra Program társalapítója szerint számtalan olyan kihívással kell majd megküzdenünk, amelyek az ismert, megszokott rendszerek összeomlásához vezetnek majd, és hogy ez ne a legrosszabb legyen, ahhoz nagyon tudatos felkészülésre van szükség.

„A legfontosabb elem a szükséglet és az igény különbségének a megértése vagy a megélése. Tehát ez nem a Great Reset 2030, nem lesz semmid és boldog leszel. Egyszerűen gondolkodjunk el azon, hogy mi az, amire valójában szükségünk van”

– hangsúlyozta.

Hozzátette: az első és legfontosabb az a mentális belső felkészülés, mert ez tulajdonképpen mindannyiunknak a rendelkezésére áll. „Megérteni a ránk váró következményeket, és feldolgozni az emberi kapcsolatainkat: ápoljuk őket egy kicsit jobban, töltsük meg újra tartalommal, élettel, szeretettel. Amikor eljön az a pillanat, hogy a valóság kibontakozik körülöttünk, és egyre többen fognak majd kétségbeesve kérdésekkel fordulni felénk, tudjuk, hogy kik azok, akikkel igazán számíthatunk egymásra” – fogalmazott.

A Cassandra Program egy olyan kezdeményezés, amely az egymásba fonódó társadalmi, gazdasági és természeti válságokat rendszerszinten értelmezi, és gyakorlati útmutatást ad az egyéni, közösségi és szervezeti alkalmazkodáshoz is. Stumpf-Biró Balázs jelenleg is ebben a témában folytat doktori kutatásokat a patinás Dublini Trinity College-ban.

A cikk Kocsis Éva interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×