November 4-én a kormány megnyitotta az ügynökaktákat, melyet eredetileg október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján hoztak volna nyilvánosságra.

Másnap kiderült, hogy összesen 164 megfigyelt személy neve került fel valótlanul a hálózati ügynökök online adatbázisába. A hibát az okozta, hogy a rendszer rosszul dekódolta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) rossz állapotú mágnesszalagjain tárolt adatokat. Az érintettek között volt Lezsák Sándor, az Országgyűlés korábbi alelnöke és az MDF egyik alapítója is.

Az ügynökakták közzététele körüli technikai hibák miatt Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója felajánlotta lemondását.

A Telex egy videóinterjúban megszólaltatta Tarr Zoltán tárrsadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert.

Arra a kérdésre, hogy eddig miért nem reagált, azt mondta: az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára gondozza az anyagot, nem ő állította elő a listát és nem ő kezelte.

„Nem tudtam volna érdemben ennél többet mondani”

– tette hozzá.

Magyar Péter a Parlamentben hétfőn azt mondta: „ezért az felelős, aki ezt a hibát elkövette. Azt persze érdemes megvizsgálni, hogy vajon véletlenül követte el, vagy nem esetleg azért, – más megbízásából –, hogy megpróbálja hitelteleníteni ezt az egész dolgot. Nyilván ki fog derülni.”

Tarr Zoltán a miniszterelnök felvetésére, hogy esetleg más megbízásából történt volna ez a „hiba”, annyit mondott: „ha így van, akkor ez egy rendkívül elkeserítő helyzet.”

Kiemelte: „személyes felelősséget nem érzek”.

Az ügynökakták közzététele körüli technikai hibák miatt Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója felajánlotta lemondását. A botrány azután robbant ki, hogy az Infostart beszámolója szerint a rendszer tévesen ügynökként tüntetett fel megfigyelt személyeket is.