A médiaszerepléstől korábban ódzkodó, szigorú és visszafogott 62 éves konzervatív politikus a jobboldali előválasztás két fordulója között csak egyetlen dolgot sajnált: hogy nem előbb győzte meg a közvéleményt.

Francois Fillon - aki Nicolas Sarkozy államfősége idején 2007 és 2012 között a média által kedvelt elnök árnyékában a háttérből vezette a kormányt -, saját táborában is óriási meglepetést okozott azzal, hogy az első fordulóban jelentős előnnyel az élen végzett, s nemcsak a favoritnak számító Alain Juppét utasította maga mögé, hanem végül ő okozta a harmadik helyre szorult Nicolas Sarkozy politikai visszavonulását is.

Francois Fillon 1954. március 4-én született a 24 órás autóversenyéről ismert Le Mans-ban, ahol a futamoknak a mai napig egyik szenvedélyes rajongója, korábban versenyzett is a "classic" kategóriában. Újságírónak készült, az AFP francia hírügynökség tudósítójaként dolgozott, majd jogi tanulmányokat végzett, s 1976-ban szülővárosa képviselőjének asszisztense lett. A képviselő halálakor Fillonra maradt a választókerület, így 27 évesen a francia nemzetgyűlés legfiatalabb választott tagja lett. Többször újraválasztották, miközben pártjában is egyre feljebb lépett, 1993 és 2005 között valamennyi jobboldali kormányban miniszterként dolgozott az oktatási vagy a szociális tárca élén.

A korrupciós botrányoktól mentes, tisztességes és felidegesíthetetlen politikus hírében álló Fillon negyven éve a francia közélet ismert arca, mindig is az őszinte beszéd híve volt. Nicolas Sarkozy elnökké választását követően már 2007-ben azt hangoztatta, hogy a francia állam csődbe jutott, most pedig a brit modell alapján a túlságosan költekező állam visszaszorítását tartja legfőbb feladatának mintegy félmillió munkahely megszüntetésével a közszférában. Azt ígéri, hogy megválasztása esetén öt év alatt felére csökkenti a munkanélküliséget egy új munkajogi reformmal és a nyugdíjrendszer átalakításával, s a liberális sokkterápiának köszönhetően tíz év alatt Franciaország ismét Európa legerősebb hatalmává válhat. A várható szakszervezeti ellenállás kivédésére pedig nem parlamenti, hanem rendeleti úton kívánja bevezetni a megszorító intézkedéseket.

Gyakorló katolikusként öt gyermek apja, felesége walesi származású. Konzervatív társadalom-felfogása ellenére a kampányban visszautasította, hogy "középkori reakciósként" állítsák be. Jóllehet személyes meggyőződése alapján nem támogatja az abortuszt, nem tervezi a Franciaországban a nők alapjogának számító terhesség-megszakítás korlátozását. Az azonos nemű párok házasodását engedélyező törvényt sem vonná vissza, de a homoszexuális párok számára az örökbefogadást a jelenleginél szigorúbb szabályozáshoz kötné.

Az első forduló után Nicolas Sarkozy azonnal támogatásáról biztosította Fillont. Bár a két politikus nagyon különböző stílusuk és vérmérsékletük miatt soha nem kedvelte egymást, politikai meggyőződésük azonos, mindketten az erőskezű kormányzás hívei. Visszautasítják a multikulturalizmust és a dzsihadisták soraiban harcolt franciák állampolgárságuktól történő megfosztását javasolják, függetlenül attól, hogy van-e másik állampolgárságuk, és annak ellenére hogy a nemzetközi jog szerint egy állam nem teheti hontalanná az állampolgárait.

Alain Juppé a kampányban felháborítónak tartotta, hogy Francois Fillon jó kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

"Együtt dolgoztam vele, amikor öt éven át miniszterelnök voltam (2007-2012), és ő is miniszterelnök volt (Oroszországban). Csak ez a kapcsolatunk volt" - válaszolta Fillon, akiről köztudott, hogy Putyinhoz hasonlóan az extrémsportok és a technológia nagy kedvelője. Fillon azon az állásponton van, hogy párbeszédet kell mielőbb kezdeményezni Moszkvával a szíriai megoldásról, ugyanakkor Franciaország egyik legfőbb szövetségesének továbbra is az Egyesült Államokat tartja. Az Európai Uniót illetően az euróövezet kormányzásának létrehozását tekinti a legfontosabbnak.