Infostart.hu
eur:
393.44
usd:
344.62
bux:
121754.84
2026. március 14. szombat Matild

Schulz: a népszavazás elsősorban belpolitikai jellegű

Elsősorban belpolitikai jellegűnek nevezte a magyarországi kvótanépszavazást az Európai Parlament szociáldemokrata elnöke egy vasárnapi német lapinterjúban. Martin Schulz úgy vélte, a népszavazással Orbán Viktor miniszterelnök meg akarja szilárdítani hatalmát.

A német politikus a Berliner Morgenpost című lapban és a kiadóvállalat Funke médiacsoport többi politikai napilapjában megjelent interjúban kiemelte, hogy Orbán Viktor a hatalma megerősítéséért "játékot űz az EU egyik alapelvéből: megkérdőjelezi az európai törvényalkotás jogszerűségét", holott abban Magyarország is részt vett.

Magyarországnak az uniós elosztási képlet alapján csupán mintegy 2000 menekültet kellene befogadnia. "Veszélyes játék erről népszavazást tartani" - mondta Martin Schulz.

Arra a kérdésre, hogy mivel lehet magyarázni a menekültekkel szemben Közép- és Kelet-Európában mutatkozó erős fenntartásokat, az EP elnöke azt mondta, hogy Orbán Viktor "teljes nyíltsággal kultúrkampfról és egy kulturális forradalomról beszél", és egyenlőségjel kerül a menekültek iránti szolidaritás és az "állítólagosan akadálytalan és ellenőrizetlen bevándorlás" közé, aminek révén "célzottan félelmet gerjesztenek".

Ez egy teljesen másmilyen koncepció, mint a szolidáris és nyitott Európa eszméje - mondta az EP elnöke.

Arra a kérdésre, hogy a szolidaritástól elzárkózó tagállamok meddig számíthatnak a közösség pénzügyi szolidaritására, azt mondta, hogy a hét évre szóló pénzügyi tervben előirányzott támogatásokat nem lehet minden további nélkül csökkenteni, de ha a támogatásokban részesülő országok közül egyesek úgy vélekednek, hogy igényt tarthatnak a szolidaritásra, viszont nekik nem kell szolidaritást tanúsítaniuk, akkor ez a kérdés bizonyára napirendre kerül majd a pénzügyi terv felülvizsgálatakor.

Arra a felvetésre, hogy ez visszafogott állásfoglalásnak tűnik, Martin Schulz azt mondta, "ami a pénzügyeket illeti, jogilag nincsenek eszközeink", ezért politikailag kell kezelni az ügyet. A menekültügy terheit viselő országok kormányainak "meg kell mondaniuk kollegáiknak, hogy ez így nem megy tovább, a szolidaritás nem egyirányú utca".

Az EP elnöke arról is beszélt, hogy nem tartja hasznosnak Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter felvetését Magyarország uniós tagságának megszüntetéséről, és úgy véli, Magyarország továbbra sem fogad be menekülteket.

Mint mondta, már régóta nem számol Magyarországgal, de reménykeltőnek tartja a cseh és a szlovák miniszterelnök javaslatait a rugalmas szolidaritásról. Martin Schulz kiemelte, hogy "mégiscsak előrelépés", ha ezek az országok egy menekültkontingens önkéntes befogadásával, személyzettel, pénzzel, technikai segítséggel hozzájárulnak a terhek viseléséhez.

Hangsúlyozta, hogy, ugyan lehet ragaszkodni "radikális álláspontokhoz" és lehet folytatni ideológiai vitát alapelvekről, de ennek az árát a menekültek fizetnék meg, ezért inkább tárgyalni kell "minden javaslatról, amely előre visz minket".

Címlapról ajánljuk
Elemzés: erős év volt 2025 a lakossági hitelezésben, és 2026 első hónapjai még erősebbek

Elemzés: erős év volt 2025 a lakossági hitelezésben, és 2026 első hónapjai még erősebbek

Hatalmas volt a növekedés az egész magyar piacon tavaly a lakáshitelek és a személyi kölcsönök területén is. 2025-ben több mint 60 százalékkal nőtt az új jelzáloghitelek kihelyezése az Erste banknál elsősorban a szeptemberben elindult az Otthon Start Programnak köszönhetően, de a személyi kölcsönök piacán is 55 százalékkal bővült az új hitelek folyósítása.

Ők kaptak idén Kossuth- és Széchenyi-díjat

Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Az iráni olajtermelés szívét támadta az Egyesült Államok, Trump megvádolta Putyint - Híreink a közel-keleti harcokról szombaton

Az iráni olajtermelés szívét támadta az Egyesült Államok, Trump megvádolta Putyint - Híreink a közel-keleti harcokról szombaton

Pontosan két héttel ezelőtt indult az iráni háború, legújabban Donald Trump a Közel-Kelet történetének egyik legdurvább bombázásról számolt be, az iráni olajtermelés központjának számító Kharg szigetet támadta az amerikai hadsereg. Az ezidáig érintetlen sziget kezeli az iráni olajexport 90 százalékát, bár Trump szerint az olajinfrastruktúrát nem lőtték, csak a katonai létesítményeket. Pénteken Trump arról is beszélt, hogy szerinte Oroszország Iránt segíti. Közben a hírek szerint az Egyesült Államok további 5000 katonát és több hadihajót tervez a térségbe küldeni. A közel-keleti háborúról szóló szombati cikkeineket ebben a hírfolyamban gyűjtjük össze.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×