Ukrajna nagyszabású, a szovjet hagyományoknak megfelelő katonai parédával ünnepelte függetlenségének 25-ik évfordulóját. A kijevi ceremónián az ukrán fegyveres erők mintegy négyezer tagja vonult fel és kétszáz hadieszközt – mások mellett páncélosokat és rakétavetőket – mutattak be.

Petro Porosenko ukrán elnök beszédében kiemelte, hogy az Ukrajna ellen két éve tartó orosz agresszió miatt eddig 2504 ukrán katona vesztette életét. Emellett a politikus hangsúlyozta, hogy az ország polgárai közül már csaknem 300 ezren szolgáltak önkéntesként vagy behívott tartalékosként bizonyos ideig a fronton a 2014 tavaszán kezdődött konfliktusban.

A katonai parádé Petro Porosenko szerint megmutatta, hogy Ukrajna valóban folyamatosan erősíti védelmi képességeit, de az ukrán elnök kitért arra is, hogy hazájának továbbra is szüksége van nyugati partnerei támogatására. "Hiszen ellenségünk egy olyan ország, amely a miénkénél tízszer nagyobb katonai költségvetéssel rendelkezik" - tette hozzá.

A kijevi évfordulós ünnepségen Ukrajna korábbi államfői, Leonyid Kravcsuk, Leonyid Kucsma és Viktor Juscsenko mellett részt vett - egyedüli külföldi vendégként - Andrzej Duda lengyel elnök is.

Póti László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint a ceremóniának egy jelentős üzenete volt, hogy Ukrajnának már van hadserege.

"Két évvel ezelőtt gyakorlatilag nem létezett szervezett ukrán haderő. Az elmúlt 2-2,5 év alatt azonban megszületett az ukrán hadsereg és ennek a legerősebb demonstrációját mutatták most be Kijev központjában. Ennél grandiózusabb, több technikát felvonultató katonai parádé még nem volt Kijevben" - hangsúlyozta a kutató.

Mindezzel Kijev az ukrán lakosság mellett Oroszországnak is üzent. Az orosz-ukrán konfliktus ugyanis az elmúlt hetekben ismét kiéleződött, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal vádolta meg Kijevet, hogy terrorista taktikákkal próbált új konfliktust provokálni és igyekszik destabilizálni a 2014-ben annektált Krím-félszigetet. Mindezt Ukrajna tagadja, ám a térségben mindkét ország növelte katonai jelenlétét.

Póti László szerint mindkét fél részéről kompromisszumkészségre van szükség ahhoz, hogy enyhüljön a feszültség, a kelet-ukrajnai rendezésről kötött minszki megállapodás megvalósításához ugyanis mind Moszkvának, mind Kijevnek volna tennivalója.

Szeptember elején Kínában, a G20-csoport találkozóján az ukrán vezetés mellőzésével egyeztetnek a konfliktusról Oroszország, Németország és Franciaország vezetői.