Beadványában az exelnök ötven jogalapra hivatkozik fellebbezése alátámasztására. Szerinte politikai színezetű eljárást folytattak ellene, nem adták meg neki az ártatlanság vélelmét, és egyéb hibák sorozatával lehetetlenné tették a tisztességes tárgyalást azzal a céllal, hogy démonizálják őt és a boszniai szerbeket - közölte Peter Robinson, az elítélt védőügyvédje.

Robinson azt hangoztatta, hogy olyan bírák vezették a tárgyalást, akik "nem tudnak semmit a térségről, annak kultúrájáról, nyelveiről, történelméről", valamint sérelmezte, hogy az eljárás idegen nyelven folyt Hágában.

A magát ártatlannak valló, 71 éves Karadzic a felmentését vagy új tárgyalás kiírását kérte a bíróságtól.

Karadzicot az 1992-1995 közötti boszniai háborúban elkövetett népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt ítélte el március 24-én a Nemzetközi Törvényszék.

A bíróság egyebek mellett az 1995. júliusi srebrenicai népirtásért is felelősnek mondta ki Karadzicot, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg.

A boszniai szerb elnöki tisztséget 1992-től betöltő Radovan Karadzic ellen már 1995-ben vádat emeltek - az az év végén aláírt daytoni békeszerződés pedig eltiltotta hivatalától -, ő azonban éveken át bujkált, és csak 2008 júliusában fogták el Belgrádban és adták ki Hágának. A következő évben kezdődött meg a hágai pere.

Karadzic megítélése Bosznia-Hercegovinában a mai napig vitatott. Az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban inkább hősként tekintenek rá.