A Sándor-palota Facebook-oldalán közzétett bejelentés szerint Baka András úgy látta, hogy a jogszabály több rendelkezésénél is felmerült az alaptörvény-ellenesség lehetősége.

A köztársasági elnök két részt kifogásolt:

• a zártkörű befektetési alapok kezelőinek leváltását
• a kisebbségi részvényesek védelmét érintő változásokból azt, amely a kötelezően megteendő vételi ajánlat alóli mentesülésre vonatkozik.

A köztársasági elnök – az alkotmánybírósági beadványában foglaltaktól függetlenül is – megjegyzi, hogy a törvényt az Országgyűlés kivételes eljárás keretében fogadta el, amelynek során a törvényjavaslat Országgyűléshez történő benyújtása – azaz megismerhetősége – és elfogadása között alig 26 óra telt el, valamint a törvényjavaslat társadalmi és szakmai egyeztetésére sem került sor. A sürgős elfogadás oka és indokoltsága azonban nem derül ki sem – az egyébként le nem folytatott – társadalmi és szakmai egyeztetésből, sem akár magából a törvény szövegéből, az állami forrásokat még csak részben sem kezelő alapok vonatkozásában pedig – értelemszerűen, ám a jogszabály elnevezésével ellentétben – nem is derülhet ki – olvasható a bejegyzésben.

Mint ismert, a Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvény elsősorban az MBH Bankot és a 4iG-t, illetve azok tulajdonosait érintheti.

Kifogásolt részek bővebben

Kiemelték, a november 3-án elfogadott jogszabállyal összefüggésben tett államfői indítvány egyfelől kifogásolta, hogy a törvény alapján a befektetésijegy-tulajdonosok 60 százaléka kötelezően kikényszerítheti a zártkörű befektetési alapok kezelőváltását, mégpedig úgy, hogy mindez a már a törvény hatálybalépését megelőzően is működő, továbbá - a törvénynek a címében is deklarált céljával is ellentétben - állami hátterű vagyont nem vagy csak részben tartalmazó zártkörű befektetési alapokat is érinthet.

A jogbiztonság részét képező bizalomvédelemre és a fennálló szerződésekbe való beavatkozásra irányadó alaptörvényi követelményeknek, valamint a már működő alapok kisebbségi befektetői és alapkezelői tulajdonjogának, illetve vagyoni értékű jogainak sérelme mellett a törvény ezen rendelkezései - egyes pontokon hiányos, illetve homályos megfogalmazásukra tekintettel – a normavilágosság követelményének és ezzel összefüggésben a hatékony jogorvoslathoz való jognak a sérelmét is felvetik – tették hozzá.

Kitértek rá, a köztársasági elnök beadványa másfelől azt kifogásolta, hogy részben a törvény szerinti alapkezelőváltással is összefüggésben – annál ugyanakkor általánosabb körben is – a részvénytársaságokban jelentős befolyást szerző tagokat mentesíti az eddigi, hosszú ideje fennálló szabályok szerinti, a kisebb tulajdonosok részvényeinek megvételére vonatkozó ajánlattételi kötelezettségük alól, sértve ezzel a tulajdonhoz való jog társasági jogi konkretizálódását jelentő kisebbségvédelmi követelményeket, illetve a fennálló jogi helyzet változatlanságában alappal bizakodó, a törvény hatálybalépésekor már tulajdonrésszel rendelkező kisebb részvényesek jogos elvárásait.

Az államfő alaposan megvizsgálta a törvény egyéb, különösen a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének megszűnésével kapcsolatos rendelkezéseit és azok lehetséges továbbgyűrűző hatásait is, azonban – a hatályos szabályozásra figyelemmel és a rendkívül rövid idő alatt megismerhető hiteles információk alapján – nem talált súlyos kifogást, ami szükségessé tenné az Alkotmánybírósághoz fordulást – jegyezték meg.