Infostart.hu
eur:
385.69
usd:
328.61
bux:
121246.33
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén

"Nem szakad meg az uniós bővítés a balkáni országok irányába"

Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésre vonatkozó döntése nem vetett véget az uniós bővítésnek a balkáni országok irányába - mondta hétfőn Francois Hollande francia államfő és Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja Párizsban, ahol hat nyugati balkáni-ország és hat uniós tagállam vezetője tekintette át a migrációval és a Brexittel kapcsolatos kérdéseket.

A Nyugat-Balkánról rendezett harmadik csúcstalálkozóra 11 ország kapott meghívást a francia fővárosba, a térségből Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia, valamint öt uniós tagállam; Németország, Ausztria, Horvátország, Olaszország és Szlovénia.

"A brit döntés semmilyen módon nem írja felül a balkáni országok irányába tette elkötelezettségeinket. Tiszteletben tartjuk őket az eredeti feltételek szerint, amelyeket át kell nézni" - hangsúlyozta a francia államfő az Elysée-palotában tartott sajtótájékoztatóján.

Angela Merkel szintén kiemelte, hogy a nyugat-balkáni államok csatlakozási perspektívája az EU-hoz nem változott a brit népszavazás eredményét követően.

"Nagy-Britannia döntése semmin nem változtatott" - mondta a német kancellár, aki szerint "ezek az országok tarthattak ettől". Ugyanakkor nem változnak azok a feltételek sem, amelyeket a szóban forgó államoknak a csatlakozási folyamat előrevitele érdekében teljesíteniük kell - fűzte hozzá Merkel.

"Elkötelezettek vagyunk a bővítési folyamat folytatásában" - erősítette meg Federica Mogherini, az uniós diplomácia vezetője.

A meghívást kapott hat balkáni ország nem tagja az Európai Uniónak, de valamennyien elkötelezték magukat a csatlakozási folyamatban. Vezetőik harmadik alkalommal találkoztak a 2014-ben elindított úgynevezett berlini folyamat keretében, amelynek célja a nyugati-balkáni országok fejlődésének és reformjainak bátorítása a jövőbeni uniós csatlakozás céljából.

A legtöbb balkáni vezető egyébként újságírónak a helyszínen azt mondta, hogy nem tartottak a Brexit hatásaitól, és jelezték, hogy a csatlakozási tárgyalásoknak folytatódniuk kell.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Álmodozhat Ukrajna 800 milliárd dollárról, de a holnapi számlák fizetéséhez is vért kell izzadnia

Álmodozhat Ukrajna 800 milliárd dollárról, de a holnapi számlák fizetéséhez is vért kell izzadnia

A háború ötödik évéhez közeledve Ukrajna gazdasága egyszerre válságövezet és működő gazdasági tér: miközben az állam pénzügyileg teljes mértékben külső forrásokra szorul, a mindennapi gazdasági életet a nemzetközi támogatások és hitelek tartják mozgásban. A 2026-os költségvetési pálya, a rekordméretű katonai kiadások és a több mint 18 százalékos GDP-arányos hiány világossá teszi, hogy az ország béke nélkül önfenntartó módon nem lenne működőképes. Ebben a kontextusban jelent meg a 700–800 milliárd dolláros rekonstrukciós és „jóléti” horizont, amelyet a magyar kormány hevesen bírál. Orbán Viktor miniszterelnök nyíltan jelezte: egy ilyen nagyságrendű, hosszú távú európai pénzügyi elköteleződés Magyarország számára is érzékelhető fiskális terheket jelentene. A kérdés az, hogy a Kijev által tervezett, kvázi újjáépítési alap esetében a fő kérdés, hogy mennyi piaci befektetőt találnak. Az ígéretes, hogy az Egyesült Államok már készül leütni a 800 milliárdos szerződést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×