A múlt csütörtöki referendumon a választók többsége arra szavazott, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból.

George Osborne pénzügyminiszter üzleti vezetők előtt Manchesterben tartott pénteki előadásában kijelentette: egyértelmű jelei vannak már most, hogy a brit gazdaság "sokkos állapotba" került a népszavazási eredmény hatására, és emiatt - jóllehet a költségvetési politika hitelességét meg kell őrizni - "reálisan kell megítélni" annak az esélyét, hogy elérhető-e az államháztartási többlet az évtized végéig.

Theresa May belügyminiszter, aki az őszig távozó David Cameron miniszterelnök egyik esélyes utódjelöltje kormányzó Konzervatív Párt és a kormány élén, a héten tartott programadó beszédében ugyancsak kijelentette, hogy véleménye szerint a jelenlegi helyzetben nem kell törekedni az államháztartási többlet elérésére az évtized végéig.

A 2010-ben hatalomra került konzervatív párti brit kormány a hazai össztermék (GDP) 11,1 százalékának megfelelő - békeidőben példátlan - államháztartási hiányt vett át munkáspárti elődjétől, a 2008-2009-es pénzügyi válság idején végrehajtott hatalmas bankmentő költségvetési tőkeinjekciók örökségeként.

Azóta radikális költségvetési konszolidáció zajlott le, és az idei pénzügyi évre szóló költségvetés már 3 százalék alatti deficitcélt tűzött ki, a 2019-2020-as pénzügyi évre pedig az eddig érvényben volt további konszolidációs program 0,5 százalékos GDP-arányos többlettel számolt. A brit kormány meghirdetett célja volt az is, hogy utána minden évben többlettel zárjon a brit államháztartás.

Osborne pénzügyminiszter azonban e költségvetési célokat pénteken gyakorlatilag törölte, hangsúlyozva, hogy a költségvetési szabályok súlyos gazdasági sokkhelyzet esetére ezt lehetővé teszik.

A héten a Bank of England - a brit jegybank - kormányzója, Mark Carney is a brit gazdaság sokkor állapotáról beszélt. Rendkívüli sajtótájékoztatóján, amelyen egyértelmű utalást tett a monetáris politika további enyhítésének lehetőségére, úgy fogalmazott, hogy a brit gazdaságban poszt-traumatikus stressz-tünetegyüttes jelei mutatkoznak a népszavazási eredmény miatt.

Carney üzleti vezetők előtt tartott helyzetértékelésében kijelentette: véleménye szerint ebben a helyzetben valószínűleg a monetáris politika "valamelyes enyhítésére" lesz szükség még a nyár folyamán.

A Bank of England több mint hét éve, 2009 márciusa óta 0,50 százalékos történelmi mélyponton tartja alapkamatát, és a globális pénzügyi válság után - több mint három évszázados fennállása óta először - hatalmas mértékű mennyiségi enyhítési programot is végrehajtott. A gazdaságélénkítő célú likviditásinjekció eddig kihelyezett összege 375 milliárd font (145 ezer milliárd forint), az éves brit hazai össztermék (GDP) több mint 20 százaléka.

Londoni pénzügyi elemzők már a népszavazás után megjósolták, hogy a referendum eredménye okozta gazdasági sokk hatására a Bank of England további monetáris enyhítésbe kezd.

Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági elemzőrészlege, az Oxford Economics várakozása az, hogy a brit jegybank augusztusban zéróra, vagyis egy lépésben 0,50 százalékponttal csökkenti irányadó kamatát.

A TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének elemzői is azzal számolnak, hogy a Bank of England augusztusban zéróra csökkenti alapkamatát, és legalább 100 milliárd, de nagyobb valószínűséggel 200 milliárd fonttal megtoldja a korábbi mennyiségi enyhítési ciklus során kihelyezett 375 milliárd fontos eszközvásárlási keretet.

A ház londoni elemzői 60 százalékos esélyt adnak arra, hogy a brit gazdaság tizenkét hónapon belül recesszióba kerül.

A népszavazás előtti nyilatkozataiban Mark Carney jegybanki kormányzó sem zárta ki a recesszió lehetőségét a kilépést pártolók győzelme esetére.