eur:
411.23
usd:
392.75
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

A Brexit nem változtat a Calais-ban várakozó migránsok kezelésén

Nem kérdőjelezi meg a az EU-tagságról tartott múlt heti brit népszavazás eredménye a Párizs és London közötti kétoldalú megállapodást az Egyesült Királyság felé tartó illegális bevándorlás visszatartásáról - mondta szerdán Francois Hollande francia államfő.

"Nincs értelme a Le Touquet-i egyezmény megkérdőjelezésének azzal az ürüggyel, hogy az Egyesült Királyság a Brexitre szavazott, és meg fogja kezdeni a kilépési tárgyalásokat az Európai Unióból" - fogalmazott a francia elnök az EU-csúcsot követő brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Francois Hollande elsősorban hazája ellenzéki politikusainak - köztük Alain Juppé volt kormányfőnek, a 2017-es elnökválasztás egyik legesélyesebb jobboldali jelöltjének üzent -, akik a 2003-ban Le Touquet városában aláírt határőrizeti egyezmény újratárgyalását szorgalmazzák.

A megállapodás értelmében a brit-francia határőrizet teljesen átkerült a francia oldalra annak érdekében, hogy az illegálisan átlépni próbálkozókat már Franciaországban feltartóztassák, s ezzel a Nagy-Britanniába tartó illegális bevándorlást megakadályozzák. A kétoldalú megállapodás értelmében az elmúlt években London több tízmillió euróval támogatta a határőrizet és a kikötői infrastruktúra megerősítését Calais-ban.

Emmanuel Macron gazdasági miniszter márciusban egy lapinterjúban azt mondta, hogy Brexit esetén "Franciaország nem fogja visszatartani a migránsokat Calais-ban". Bernard Cazeneuve belügyminiszter viszont már akkor jelezte, hogy miután az Egyesült Királyság nem tagja a schengeni övezetnek, semmi nem indokolja a két állam közötti szerződés felmondását.

"Azok követelik most (az egyezmény) felmondását, akik megkötötték" - emlékeztetett a köztársasági elnök. "Ez a francia jobboldal régi módszere. Megpróbálják lebontani, amit ők hoztak létre" - fogalmazott Francois Hollande.

Az államfő megjegyezte, hogy pénteken együtt emlékezik meg David Cameron brit miniszterelnökkel az első világháború egyik legnagyobb csatája, a somme-i támadás századik évfordulójáról, s ez jó alkalom lesz annak megvitatására, hogyan javítható azon migránsok helyzete, akik a La Manche-csatorna franciaországi oldalán, Calais-ban reménykednek abban, hogy átjuthatnak a brit oldalra.

Hollande azt is hangsúlyozta, hogy a kiskorúak helyzetének javításában több előrelépés is történt, de mostantól el kell kerülni, hogy "olyan táborok legyenek, amelyek nem méltóak egy olyan nagy országhoz, mint Franciaország".

Hivatalos adatok szerint továbbra is közel 4500 migráns él a csak dzsungelnek nevezett calais-i sátortáborban abban a reményben, hogy átjuthat Nagy-Britanniába. A segélyszervezetek viszont több mint 6 ezerre becsülik a számukat.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×