Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna

Nem lopták a britek a Koh-i-Noor-gyémántot

A Koh-i-Noor-gyémántot nem lopták a britek, hanem ajándékba kapták - közölte álláspontját az indiai kormány hétfőn, az ország legfelső bíróságán.

A Koh-i-Noor-gyémántot Randzsit Szingh, az utolsó szikh maharadzsa ajándékozta a brit Kelet-indiai Társaságnak - hangzott el az indiai kormány álláspontja a bírósági meghallgatáson, amelyet a drágakő visszaszerzésére indított közérdekű per előtt tartottak.

A nagy, ovális alakú, halványlila színű gyémántot a dél-indiai Ándhra Prades államban, Guntur közelében találták feltehetően a 13. században. Csiszolatlanul 793 karátos volt, elsőként a Katatija-dinasztia birtokolta.

A következő évszázadokban a kő többször is gazdát cserélt, mielőtt Viktória brit királynőhöz került volna Pandzsáb bekebelezése után.

A gyémánt 1851-ben érkezett Londonba, átadását Indiában még ma is a nemzeti önérzet megszégyenítéseként tartják számon.

1911-ben belefoglalták V. György uralkodó feleségének, Mária királynénak a koronájába, majd 1937-ben VI. György feleségéé, Erzsébeté, II. Erzsébet édesanyjáé lett, aki 2002-ben halt meg.

A gyémántot a Towerben, a koronaékszerek között őrzik. Legutóbb az anyakirályné temetésekor hagyta el a Towert, a koporsójára helyezték felravatalozásakor a Westminster-apátságban.

India, Pakisztán és Afganisztán is megpróbálta már megszerezni az ékkövet az elmúlt évtizedben, a brit kormány eddig a Koh-i-Noor visszaszolgáltatására tett minden kísérletet visszavert.

Címlapról ajánljuk

Lando Norris indul az élről a Magyar Nagydíjon – Hamilton és Antonelli is büntetést kapott

A világbajnoki címvédő Lando Norris, a McLaren brit versenyzője nyerte a 41. Forma–1-es Magyar Nagydíj időmérő edzését a Hungaroringen, így a vasárnap 15 órakor rajtoló futamon ő indul az élről.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szelekció vagy fejlesztés? A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokról szóló vitát egy mérési probléma viheti félre

Szelekció vagy fejlesztés? A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokról szóló vitát egy mérési probléma viheti félre

Az elmúlt időszakban ismét fellángolt a vita a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok szerepéről. Az oktatási miniszter szerint ezek az intézmények elsősorban a szelekciót szolgálják: a jobb hátterű és jobb képességű gyerekeket gyűjtik össze, miközben érdemben nem fejlesztik őket jobban, mint a hagyományos négyosztályos gimnáziumok. Mások pedig azzal érvelnek, hogy a kisgimnáziumok fontos szerepet játszanak a tehetséggondozásban, és megszüntetésük nem oldaná meg a felső tagozat problémáit. A kérdésről szóló vitákban gyakran olyan mérési eredményekre épülnek határozott következtetések, amelyek értelmezése korántsem egyértelmű.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×