Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

Nem lopták a britek a Koh-i-Noor-gyémántot

A Koh-i-Noor-gyémántot nem lopták a britek, hanem ajándékba kapták - közölte álláspontját az indiai kormány hétfőn, az ország legfelső bíróságán.

A Koh-i-Noor-gyémántot Randzsit Szingh, az utolsó szikh maharadzsa ajándékozta a brit Kelet-indiai Társaságnak - hangzott el az indiai kormány álláspontja a bírósági meghallgatáson, amelyet a drágakő visszaszerzésére indított közérdekű per előtt tartottak.

A nagy, ovális alakú, halványlila színű gyémántot a dél-indiai Ándhra Prades államban, Guntur közelében találták feltehetően a 13. században. Csiszolatlanul 793 karátos volt, elsőként a Katatija-dinasztia birtokolta.

A következő évszázadokban a kő többször is gazdát cserélt, mielőtt Viktória brit királynőhöz került volna Pandzsáb bekebelezése után.

A gyémánt 1851-ben érkezett Londonba, átadását Indiában még ma is a nemzeti önérzet megszégyenítéseként tartják számon.

1911-ben belefoglalták V. György uralkodó feleségének, Mária királynénak a koronájába, majd 1937-ben VI. György feleségéé, Erzsébeté, II. Erzsébet édesanyjáé lett, aki 2002-ben halt meg.

A gyémántot a Towerben, a koronaékszerek között őrzik. Legutóbb az anyakirályné temetésekor hagyta el a Towert, a koporsójára helyezték felravatalozásakor a Westminster-apátságban.

India, Pakisztán és Afganisztán is megpróbálta már megszerezni az ékkövet az elmúlt évtizedben, a brit kormány eddig a Koh-i-Noor visszaszolgáltatására tett minden kísérletet visszavert.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×