Infostart.hu
eur:
384.12
usd:
329.92
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér

Cameronnak voltak részvényei apja offshore cégében

David Cameron brit miniszterelnök csütörtökön elismerte, hogy voltak részvényei néhai édesapja offshore befektetési vállalkozásában.

Cameron az ITV brit kereskedelmi tévécsatorna csütörtök esti híradójában közölte azonban azt is, hogy 2010-ben, amikor kormányfő lett, eladta feleségével közösen birtokolt érdekeltségét, "hozzávetőleg" 30 ezer fontért (12 millió forint).

Csütörtök este a Downing Street is kiadott egy közleményt, amely felfedi, hogy a házaspár 1997-ben vásárolta részesedést abban az offshore cégben, amelynek egyik alapító társigazgatója Cameron édesapja, a 2010-ben elhunyt Ian Cameron volt. A miniszterelnöki hivatal adatai szerint David Cameron és felesége annak idején 12 497 fontot fizetett a részesedésért, és 2010-ben 31 500 fontért adták el a részvénycsomagot.

A Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda offshore cégalapítási tranzakcióiról minap kiszivárogtatott milliónyi bizalmas dokumentumokból derült ki, hogy Ian Cameron társtulajdonosa és társigazgatója volt a Blairmore Holdings nevű offshore befektetési cégnek, amelyet bahamai és svájci székhellyel hoztak létre a Mossack Fonseca közreműködésével.

A brit sajtóban a héten több bíráló írás is megjelent a kormányfő édesapjának cégéről.

A The Guardian című vezető baloldali brit napilap például azt írta, hogy az 1980-as évek elején alapított Blairmore Holdings három évtizeden át "egyetlen penny" adót sem fizetett Nagy-Britanniában. A lap szerint a Blairmore igazgatótanácsi szerkezetét úgy alakították ki, hogy a cég jogilag nem számított Nagy-Britanniában rezidens adóalanynak, és így nem is került a brit adóhivatal látókörébe.

A BBC csütörtöki kommentárja szerint David Cameron egyik fő politikai programja az adóelkerülés és a pénzmosás elleni hatósági fellépés szigorítása, így a kormányfő számára kínosnak bizonyulhat, hogy kapcsolatban állt egy olyan céggel, amely nem fizetett adót Nagy-Britanniában.

Cameron azonban az ITV-nek nyilatkozva csütörtökön kijelentette: "alapvető tévedés", hogy a céget édesapja és társbefektetői adóelkerülés céljából hozták volna létre. Cameron szerint a cél annak lehetővé tétele volt, hogy miután Nagy-Britanniában az 1970-es évek végén megszüntették a devizakorlátozásokat, a befektetők például dollárban denominált értékpapírokat is vásárolhassanak.

Hozzátette: a cégben általa birtokolt részesedés osztaléka után személyi jövedelemadót fizetett, tőkejövedelmi adót azonban nem, mivel az e forrásból származó jövedelme nem érte el a vonatkozó adójogszabályokban meghatározott alsó küszöbértéket.

Cameron elmondta, hogy édesapja halála után 300 ezer fontot örökölt. "Nyilvánvalóan nem tudom azonosítani pennyre pontosan, hogy e pénz milyen forrásokból eredt, és apám már nincs itt, hogy megkérdezhessem tőle" - fogalmazott a brit kormányfő.

A BBC úgy tudja, hogy Cameron hamarosan - valószínűleg a jövő héten - közzéteszi adóbevallásait.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×