eur:
394.31
usd:
371.62
bux:
67407.86
2024. április 16. kedd Csongor

Nagy-Britannia és Magyarország is működő Európát akar

Nagy-Britanniának és Magyarországnak hasonló elképzelései vannak az EU-ról, működő Európát akarnak - mondta David Cameron brit miniszterelnök csütörtökön Budapesten, miután az Országházban tárgyalt magyar kollégájával, Orbán Viktorral. Mindketten erős Európát akarunk - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő. A közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor szólt a Nagy-Britanniában dolgozó magyarokról, fontosnak nevezve, hogy ne szenvedjenek el semmilyen hátrányos megkülönböztetést a szigetországban. Közölte ugyanakkor, hogy Magyarország minden olyan ésszerű brit javaslatra nyitott, amely megszünteti a visszaéléseket a szociális ellátások területén.

A brit kormányfő kiemelte a szubszidiaritás jelentőségét, és azt, hogy fair szabályok legyenek, egyenlő bánásmódban részesüljenek az eurózónán belüli és az azon kívüli tagállamok, továbbá, hogy tartsák tiszteletben a nemzetállamokat.

David Cameron kijelentette: Nagy-Britanniának fontos, hogy egy megreformált Európai Unióban maradjon, és az EU-nak is fontos Nagy-Britannia, hiszen az országnak erős a gazdasága. Úgy vélte, lehetséges, hogy az Európai Tanács februári üléséig megoldást érhetnek el.

Közölte: lehetnek olyan országok, amelyek mélyebb integrációt akarnak, de nem egy olyan unió kell, amely "elvesz tőlünk bizonyos dolgokat". Ugyanakkor a brit miniszterelnök hangsúlyozta egyebek mellett az egységes piac jelentőségét.

Arra is kitért, hogy a megbeszélésen szóba került a brit szociális rendszer is, és bár támogatja az emberek szabad mozgását, hiszen jó, hogy például a britek is mehetnek más európai országokba dolgozni, de figyelembe kell venni, hogy ez a szabad mozgás nyomást jelent a szociális rendszernek, ezért tárgyalni kell erről a kérdésről. Ugyan az februári EU-csúcsig már nincs sok idő, de ha jól, keményen dolgoznak, megállapodást érhetnek el - magyarázta. Emlékeztetett: Nagy-Britanniában népszavazás lesz az EU-tagságról.

David Cameron a szociális juttatások megreformálásával kapcsolatban beszélt arról a lehetőségről, hogy a külföldiek várjanak négy évig, mire hozzájuthatnak a szociális ellátásokhoz, de azt mondta, nyitott más megoldásokra is.

A brit kormányfő arról is szólt, hogy megállapodásra van szükség Szíriában, és Európának szoros és erős külső határvédelem kell. Kiemelte továbbá a minszki megállapodások betartásának fontosságát is.

David Cameron azt is elmondta, hogy Magyarország növekedést ért el az utóbbi időben, és alacsony a munkanélküliség, továbbá üdvözölte, hogy megbecsülik a brit befektetőket Magyarországon. Mindkét ország"lelkes" tagja a NATO-nak és az EU-nak - közölte. Mint mondta, jó tapasztalatokat szereztek az elmúlt években a magyar miniszterelnökkel folytatott együttműködésben, ami eredményes jövőt vetít előre, és más témákban is együttműködhetnek. Nem kell újabb tíz évet várni brit miniszterelnök budapesti látogatására - tette hozzá utalva arra, hogy legutóbb 2005-ben járt Magyarországon Nagy-Britannia kormányfője, Tony Blair.

"Mind a ketten erős Európát akarunk (...), egy erős Európának pedig versenyképes Európának kell lennie" - hangoztatta Orbán Viktor David Cameronnak az unióval kapcsolatos négypontos javaslatáról szólva, amelyből "mi hármat úgy, ahogy van teljes mellszélességgel támogatunk". "Szellemi és stratégiai egyezés van közöttünk" - fogalmazott.

Közölte: azonos a brit és a magyar álláspont arról, hogy a nemzeti parlamentek szerepét újra kell gondolni az EU-n belül, továbbá hogy az eurózónához nem tartozó országoknak egyenlő elbánást kell biztosítani az EU intézményrendszerében.

Egyetértettek abban is - folytatta -, hogy a szociális rendszeren belüli visszaéléseket ki kell iktatni minden EU-tagállamban.

Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a magyar kormány a becsületesen dolgozó magyar emberek érdekében áll ki mindenhol. Ezért azt kérte brit kollégájától, javaslataik megfogalmazásakor legyenek tekintettel arra, hogy a magyar emberek elsöprő többsége Nagy-Britanniában becsületesen dolgozik, és munkájával, befizetéseivel hozzájárul Nagy-Britannia gazdaságához.

Ha ezen a területen változtatni akarnak, azt a visegrádi négyek (Magyarország mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia) szeretnék közösen megismerni és közösen megállapodni róla - tette hozzá, megjegyezve, hogy jó esélyt lát erre.

Utóbbi témáról Orbán Viktor külön is beszélt kérdésre, fontosnak nevezve, hogy a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok ne szenvedjenek el semmilyen hátrányos megkülönböztetést.

Ugyanakkor - közölte - Magyarország minden olyan ésszerű javaslatra nyitott, amely megszünteti a visszaéléseket a szociális ellátások területén, mert "azt mi sem engedjük meg Magyarországon".

Hangsúlyozta: "mi nem migránsok vagyunk az Egyesült Királyságban", hanem uniós állampolgárok, akik szabadon vállalhatnak munkát az Európai Unióban mindenhol. A magyarok nem élősködni mennek Nagy-Britanniába, nem elvenni akarnak az ott élőktől, hanem dolgozni szeretnének, és jól is dolgoznak - mondta, jelezve, hogy a brit statisztikai hivatal adatai szerint 55 ezer Magyarországon született munkavállaló dolgozik ma Nagy-Britanniában.Magyarország becslései szerint a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok összességében több adót és járulékot fizetnek be, mint amennyi ellátást kapnak - fűzte hozzá.

Orbán Viktor arra számít, David Cameronnal megtalálják majd azt a megoldást, amely a magyar munkavállalóknak is megfelel, és a brit kormány céljait is szolgálja.

A miniszterelnök arról is biztosította brit kollégáját, hogy Magyarország NATO-partnerként - az ország méretéhez illeszkedő súllyal - a jövőben is részt fog venni a szíriai és iraki nemzetközi akciókban.

A magyar-brit kétoldalú ügyeket a kormányfő rendben lévőnek nevezte, emlékeztetve, hogy Nagy-Britannia az ötödik legnagyobb befektetője Magyarországnak, ahol 700 brit cég dolgozik, ezek pedig összesen több mint 50 ezer embert alkalmaznak.

A migráció témájában Orbán Viktor kérdésre azt mondta: a józan ész azt diktálja, hogy minden felelős kormány védje saját polgárait. Magyarország fenn akarja tartani a schengeni szerződést, amihez meg kell védeni a schengeni határokat - közölte.

A tájékoztatón Orbán Viktort megkérdezték szerdai lengyelországi magánlátogatásáról is, amelynek során találkozott Jaroslaw Kaczynskivel, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnökével. Ezzel kapcsolatban jelezte, látta azokat a "spekulációkat", amelyek szerint "a lengyelországi öregfiúk-találkozó" összefüggésben lenne a csütörtöki budapesti magyar-brit megbeszéléssel. "Ez nincs teljesen így" - mondta.

Végignézve "a mostani európai, különösen közép-európai politikai palettán, a lengyel kormányzópárt elnöke és jómagam a kevés talpon maradt rendszerváltók közé tartozunk. Ez a szabadságharcosok öregfiúkklubja tulajdonképpen. Örömmel látogattam meg a lengyel barátainkat, és ott megerősítettük a lengyel-magyar stratégiai együttműködést" - fogalmazott.

A brit kormányfőt a miniszterelnöki tárgyalás után fogadta Áder János államfő is. A Köztársasági Elnöki Hivatal a találkozó után közölte: Magyarországnak és Nagy-Britanniának is érdekében áll, hogy a párizsi klímamegállapodást minden megalkuvás nélkül végrehajtsák.

A közlemény szerint a köztársasági elnök és a brit miniszterelnök tárgyalásán elhangzott, hogy a klímaváltozás egyaránt - ráadásul az európai átlagnál nagyobb mértékben - érinti Nagy-Britanniát és Magyarországot.

Az éghajlatváltozás következményei már érzékelhetők a hétköznapokban, és láthatóak a tudósításokban a Nagy-Britanniából érkező árvízi és a magyarországi aszályról érkező hírek formájában - tették hozzá. A két ország elkötelezett a párizsi klíma megállapodás végrehajtása iránt - áll a közleményben.

A Fidesz közölte, a magyar állásponthoz hasonlóan David Cameron is egyetértett azzal, hogy a határok védelme a legfontosabb. A Fidesz-frakció szerint a magyar és a brit miniszterelnök is egyértelművé tette, hogy erős Európában és erős nemzetállamokban látja Európa jövőjét. Ehhez meg kell védeni Európát és annak külső határait, mert a bevándorlás már az európai polgárok biztonságát, szabad mozgását és szabad munkavállalását fenyegeti - közölték.

Az MSZP szerint eredménytelen volt Orbán Viktor és David Cameron megbeszélése. Az ellenzéki párt bátrabb fellépést várt volna el a magyar miniszterelnöktől a Nagy-Britanniában dolgozó magyar munkavállalók érdekében. Mesterházy Attila, az Országgyűlés külügyi bizottságának szocialista tagja úgy értékelt, hogy a brit kormányfő kampánykörútja keretében járt Magyarországon, az útját a Nagy-Britannián belüli események vezérelték és ehhez a magyar kormányfő asszisztált.

A Jobbik szerint a magyar kormány történelmi lehetőséget szalasztott el. "A magyar kormány nem állt helyt és nem volt képes megfogalmazni azokat a magyar nemzeti érdek szempontjából fontos követeléseket, amelyekre a lehetőség adott volt" - fogalmazott Gyöngyösi Márton, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője a találkozó után.

Az LMP szerint a kormánynak olyan feltételeket kellene teremtenie, hogy a Nagy-Britanniában élő 55 ezer magyart visszahozza Magyarországra, ha pedig ez nem tudja elérni, akkor álljon ki az ott élő magyarok érdekeiért. Gál József, az ellenzéki párt szóvivője a kormányfői megbeszélést értékelve közölte, pártja szerint is módosítani kell az Európai Unióról szóló szerződést. Kifejtette: olyan EU-t kell teremteni, ahol senki sem kényszerül arra, hogy elköltözzön saját országából ahhoz, hogy meg tudjon élni, és emellett tisztességes munkáért tisztességes bért kap.

Az Együtt szerint Orbán Viktor kormányfő a brit miniszterelnökkel folytatott tárgyaláson nem állt ki kellő eréllyel a magyar munkavállalók védelme érdekében, ezzel a miniszterelnök magára hagyta a saját választóit.

A Magyar Liberális Párt (MLP) szerint a magyar kormányfő kettős mércét alkalmaz migránspolitikájában: miközben Orbán Viktor bűnözőnek állítja be a keletről érkező gazdasági bevándorlókat, a Nagy-Britanniába jobb megélhetés reményében kivándorló magyaroknak különleges elbánást kér.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egeresi Zoltán az Arénában: súlyos üzenetet kapott Erdogan, de a hatalma nincs veszélyben

Egeresi Zoltán az Arénában: súlyos üzenetet kapott Erdogan, de a hatalma nincs veszélyben

Recep Tayyip Erdogannak ez lehet az utolsó ciklusa államfőként, hiszen a török alkotmány szerint nem indulhat több alkalommal a pozícióért. 2028-tól valóban új elnöke lesz Törökországnak? Erről, valamint a március 31-i önkormányzati választások jelentőségéről is beszélt Egeresi Zoltán Törökország-kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.16. kedd, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×