A lehetséges új lobogót közepén átlósan az új-zélandi nemzeti jelképnek számító ezüstpáfránylevél szeli ketté, egyik fele fekete, míg a másikon kék alapon a jelenlegi zászlót is díszítő négy piros csillag látható, amelyek a Dél Keresztje csillagképet jelképezik.

Új-Zélandon a kormány döntése értelmében kétfordulós népszavazást tartanak arról, hogy legyen-e új zászlója az országnak, miután a jelenlegi, a Brit Birodalom idejéből származó lobogó sokak szerint idejét múlt. A lobogóról szóló vita egyébként nem új, már legalább az 1970-es évek óta tart, és korábban a Brit Nemzetközösségből történő formális kiszakadás és a köztársasági államforma bevezetésének kérdésével fonódott össze.

A kormány idén az új lobogó kiválasztásához dizájnötleteket kért a lakosságtól, és az új-zélandiak több mint 10 ezer tervet küldtek be, rengeteg viccnek szánt darabot is. Ezek között volt például olyan, amely egy szeméből zöld lézert kilövő kivimadarat ábrázolt, egy másik, gyermekrajzot idéző darabon pedig egy bárány és egy tölcsér hokey pokey (vaníliás-törökmézes) fagylalt volt látható mint nemzeti szimbólum.

A terveket itt láthatja.

A rengeteg ötletből első körben 40-et, második körben ötöt választottak ki, ez utóbbiakról a referendum első fordulójában, november 20. és december 8. között dönthettek az állampolgárok. A népszavazáson 1,5 millió ember - a szavazásra jogosultak 49 százaléka - vett részt, akik tetszési sorrendben voksolhattak az öt tervre.

A következő, jövő márciusban tartandó fordulón arról dönthetnek a szavazók, hogy a nyertes terv váljon-e a hivatalos lobogóvá, vagy maradjon a régi.

Míg sok új-zélandi meg akar szabadulni a régies brit zászlót feltüntető lobogótól, mások neheztelnek a referendum költségei miatt. A kétfordulós népszavazás ugyanis közel 26 millió új-zélandi dollárba (mintegy 5 milliárd forintba) kerül az adófizetőknek.